Miközben lázasan zajlik a netes újságíróközönség megnyugtatása, újabb és újabb kétségek merülnek fel a kommentelések jogi természetét illetően.

Tegnapelőtt Kiricsi Karola, a Médiatanács szóvivője érezte feladatának, hogy beépüljön a magyar jogforrási rendszerbe, amikor szóvivői jogértelmezés keretében kifejtette, hogy "nem tartoznak például a blogok, a fórumozás és a kommentek a médiatörvény hatálya alá, mert a médiatörvény a médiaszolgáltatásokra és a sajtótermékekre vonatkoznak - és az említettek nem tartoznak ezen kategóriákba." 

Ugyanaznap a Médiatanács blogja sem megerősíteni, sem megcáfolni nem kívánta a szóvivőt, a kommentekről szólva nemes egyszerűséggel csak azt jegyezte meg, hogy "ahogyan eddig, ezután is a szolgáltató dönti el, hogy hozzá lehet-e szólni cikkeihez, vagy nem".

Ma Koltay András, a Médiatanács egyik - valóban tanult - tagja érezte kötelességének, hogy a Magyar Közlöny helyett az azt hamarosan úgyis felváltó MTI nyilatkozat útján történő jogértelmezés  formájában egészítse ki a médiatörvényt. Szerinte "a komment még akkor sem tekinthető szerkesztett tartalomnak, ha moderálják azt, hiszen nem a szerkesztő döntésén múlik, hogy mi kerül ki az internetes oldalra."

Hoppá! ez kicsit átértelmezi az elmúlt napok kiadói döntéseinek következményeit. A Velvet női szimattal jól döntött: no komment, menjetek a közösségi oldalunkra. Ez persze egy csomó elmaradt kattintásban jelenkezik majd a havi bevételek rovatban, de legalább nem molesztálják egyelőre. Ellenben mindazok az internetes sajtótermékek, amelyek fölös óvatosságból a kommentek előzetes moderálása mellett döntöttek, önként tették torkukra a kést. Ellentétben azokkal a felelőtlenül (vagy óvatosságból) kivárásra játszók lapokkal szemben, amelyek oldalain moderálatlanul (vagy legfeljebb utólag moderálva) folyik a komment.

A Koltay-féle jogértelmezésben (ún. tagi jogforrás) ugyanis a kommentek előzetes moderálása igenis szerkesztésnek minősül. Ami előzetes moderálás után kikerül a lapra, az szerkesztett tartalom, tehát ebben az értelmezésben a kiadó felel érte.

Egyetértünk ezzel az értelmezéssel? Vagy válasszuk inkább a szóvivői jogforrást, vagyis a Kiricsi-féle változatot, amely szerint: ha moderálták előzetesen, ha nem, kommentezni nem kell félni (jó lesz ha a Médiatanács is úgy gondolja)? Honnan tudjuk, hol áll a szóvivő a jogforrási hierarchiában a bloghoz vagy a Médiatanács tagjához képest?

Ha valamilyen atavisztikus vágytól hajtva mégis úgy gondolnák az illetékesek, hogy talán mégsem szóvivői, blogi vagy tagi jogforrásokra kellene támaszkodni az ügyben, javaslom, hogy az eheti rendes médiatörvény-módosítás során bizottsági módosító javaslat formájában ugyan egészítsék már ki a médiatörvényt a kommentekre vonatkozó pontos értelmezéssel.

Vagy legalább tegyék bele a médiatörvénybe Karolát, mint jogforrást!