A Magyar Narancs online változatában megjelent cikk arról ad hírt, hogy Szombathely város közgyűlése egy politikai hirdetés miatt azonnali hatállyal felbontotta a szerződést az önkormányzati lapot kiadó céggel.
Az intézkedésre az okot az MSZP Vas Megyei Szervezete által megrendelt és a lapban megjelent fizetett politikai hirdetés szolgáltatta, amelynek fehér alapon mindössze ennyi volt a szövege: „Orbán és Simicska szétlopják az országot!”
Az önkormányzat hivatkozott a lappal kötött szerződésre, mely a sajtótörvény alapján megtiltotta a lapban az emberi méltóság sérelmét, hivatkozott az Smtv. 4.§-ára, mely a sajtószabadság gyakorlása során a személyhez fűződő jogok megsértését tiltja, de felidézte az Mttv. szabályát is, amely szerint választási időszakon kívül politikai hirdetés csak elrendelt népszavazással kapcsolatban jelentethető meg.
Talán meglepő ez az érzékenység Szombathely város önkormányzata részéről. Nem tapasztaltunk hasonlókat Budapest főváros vonatkozásában a BKV buszokon feltűnő, Bajnai és Gyurcsány volt miniszterelnököket képpel és sértő állítást tartalmazó szöveggel ábrázoló plakátokkal kapcsolatban. Sőt, most hogy így szóba került, mintha éppenséggel az emberi méltóságra oly érzékeny Szombathelyen is jelentek volna meg hasonló plakátok…
De nem ez a kérdés, hanem az, hogy helyesen járt-e el az önkormányzat a helyi lappal kapcsolatban. Vajon sérti-e az emberi méltóságot, sért-e személyiségi jogokat a lapban megjelent hirdetés, és ha igen, kinek a méltóságáról van szó, “megsértődhet-e” az önkormányzat más helyett? Nem mellesleg – lehet-e politikai reklámot közzétenni sajtótermékben választási időszakon kívül?
Ami a politikai reklám választási időszakon kívüli tilalmát illeti, nyilvánvaló tévedésben van az önkormányzat. Az Mttv. ilyen tilalmat csak a médiaszolgáltatással szemben alkalmaz. A médiaszolgáltatás a törvény fogalmai szerint csak a rádiózást és televíziózást jelenti, nyomtatott vagy internetes sajtóterméket nem (ezek a médiatartalom-szolgáltatás fogalmába tartoznak).
Azt, hogy mik tartoznak az ún. személyiségi jogok közé, Magyarországon a Polgári törvénykönyv (Ptk.) határozza meg, kimondva azt is, hogy a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A Ptk. szerint személyhez fűződő jog többek között az emberi méltóság, de pl. a jó hírnévhez való jog is. Ha valakiről azt állítjuk, hogy “szétlopja az országot”, bizony sértheti a jó hírét – feltéve, ha az állítás nem igaz. A valóság bizonyítására azonban csak bíróság előtt kerülhet sor. Nem sérti ugyanakkor az emberi méltóságát, mert az egészen más fogalom. Az Alkotmánybíróság 64/1991 (XII.17.) sz. határozata szerint „Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy van az egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva az ember alany marad és nem válik eszközzé vagy tárggyá. A méltósághoz való jognak ez a felfogása különbözteti meg az embert a jogi személyektől…”
Bármennyire is sértő lehet tehát a hirdetés állítása, az nem sérti a benne említettek emberi méltóságát, sértheti viszont a jó hírnevüket.
Nem mindegy azonban ebből a szempontból az sem, hogy kire vonatkozik az állítás. Közszereplők esetében jóval magasabb az "ingerküszöb" - többet kell eltűrniük, mint egy egyszerű embernek. Politikai tevékenységükkel, közszereplésükkel kapcsolatos mégoly harsány vagy durva kritika (pl. hogy "szétlopják" vagy "tönkretették" az országot) is büntetlenül alkalmazható. Orbán Viktor miniszterelnök közszereplőként tűrni köteles a hirdetésben megjelenteket, ahogyan Bajnai Gordon vagy Gyurcsány Ferenc sem kifogásolhatja eredménnyel bíróság előtt a buszon vagy közterületen feltűnő plakátok állítását.
Kérdés azonban, hogy Simicska Lajos, a KÖZGÉP háttérbe vonuló tényleges tulajdonosa mennyiben számít közszereplőnek (személyéről tudjuk, hogy extrém módon kerüli a nyilvánosságot, politikai pozíciója egyáltalán nincs). Tény viszont, hogy cége, a KÖZGÉP meghatározó szereplő a közpénzekből finanszírozott állami beszerzések területén.
Helyette másnak megsértődni azonban nincs joga. A személyhez fűződő jogok gyakorlását csak az érintett maga határozhatja el, csak ő maga kifogásolhatja a mégoly sértő állításokat. Annak megállapítására, hogy egy állítás séri-e az emberi méltóságát, továbbá hogy az igaz-e vagy sem, illetve hogy közszereplőként azt tűrni köteles-e vagy sem, csak akkor kerülhet sor, ha az érintett maga fordul bírósághoz.
Amíg tehát a hirdetésben említett személy kezdeményezésére a bíróság nem állapítja meg, hogy megsérült személyiségi joga vagy az emberi méltósága, Szombathely város önkormányzata nincs abban a helyzetben, hogy erre hivatkozva szerződést bontson.
Szombathely város önkormányzatának bizony ehhez nincsen semmi köze.
