MÉDIAJOGFIGYELŐ

Figyeljük a médiajogot - és megvan róla a véleményünk. Ahol figyeljük: http://mediajogfigyelo.hu. Mindenhol máshol a véleményünk olvasható. Elsősorban itt.

Friss topikok

  • Médiajogfigyelő: Köszönöm szépen a szakszerű magyarázatot - kb. hasonló színvonalat vártam volna hírként az MTVA sa... (2013.04.04. 18:20) Nagyanyáink sem fogják látni
  • Médiajogfigyelő: höhh,ez nem semmi! (2013.03.19. 15:24) Papcsákolunk, papcsákolunk?
  • Médiajogfigyelő: Szerintem nem csak a lóláb, az egész ló kilóg. A probléma az, hogy nem példa nélküli az eset. Maga... (2012.09.29. 20:41) Furcsa lebegő érzés
  • vAfotóriporter: @Médiajogfigyelő: az, hogy te nem találtál rajta még nem jelenti azt, hogy más nem lehet szemfüles... (2012.09.24. 23:16) Az MTI (is) elbaltázta
  • Médiajogfigyelő: Egyelőre még a július 5-i, pályázatból kizáró döntést sem tette fel a Médiatanács, nemhogy most a ... (2012.07.19. 11:06) Alaki

Linkblog

Bocsánat, maga itt a közszolgálati médiaszolgáltató?

2013.04.10. 14:11 Médiajogfigyelő

... kérdezhetnénk bármelyik magyar közszolgálati médiaszolgáltatótól. Lóf@szt, válaszolhatná rá bármelyik magyar közszolgálati médiaszolgáltató, és teljes joggal.

Hogy miért mondhatja ezt, kiderül ebből a dokumentumból, amelyet befújt a szél a postaládánkba.

Ez egy vezérigazgatói körlevél, amely első látásra arról szól, miben nyilvánul meg az MTVA, illetve az MTVA szerkesztőinek és gyártási szakembereinek felelőssége a műsorszámok készítése során. Valójában azonban azt tartalmazza, hogy a valódi közszolgálati médiaszolgáltatók helyett az MTVA játssza el azok szerepét, részükről még csak beleszólást sem engedve abba.

A hazai médiajog legsötétebb bugyraiban kevésbé jártas olvasóink kedvéért egy kis kitérő arról, mi is az az MTVA, és hogy került a közszolgálati médiaszolgáltatás asztalára.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) a korábbi Műsorszolgáltatási Alap átalakulásával jött létre, 2010-ben, amikor a magyar médiarendszer átalakításának első üteme zajlott. Ez az első ütem a régi, 1996-os médiatörvény többszöri módosításával, valamint országgyűlési határozatok és vezérigazgatói döntések segítségével teljesen átalakította a korábban több független tulajdonosi és ellenőrzési háttérrel rendelkező részvénytársaságból álló közszolgálati médiaszolgáltatás rendszerét. Ennek következtében a Magyar Rádió, Magyar Televízió és a Duna Televízió médiaszolgáltató részvénytársaságok (plusz bónuszként a nemzeti hírügynökség, az MTI) mint részvénytársaságok ugyan megmaradtak, de a vagyonukat, ingatlanaikat és eszközparkjukat, valamint a dolgozóikat is az MTVA-nak adta át, és a működésükre szánt mintegy évi 70 milliárd forintot is az MTVA-hoz rendelte utalni a jogszabály. A 2011 januárjában hatályba lépő új médiatörvények már ezt az új struktúrát tartalmazták, későbbi módosítások során finomra hangolva a szerkezetet. Jelenlegi állapotában az MTVA-t, amely eredetileg egy elkülönített állami pénzalap volt, a törvény gazdálkodó szervezeti jogosultságokkal ruházta fel (a médiatörvény alapján gazdálkodó szervezetnek számít), feladata műsorok gyártása és a külső gyártás megrendelése a közszolgálati médiaszolgáltatók mint megrendelők számára.

A dolog szépséghibája, hogy az MTVA-ra nem vonatkozik a gazdasági társaságokról szóló törvény, annak szigorú tulajdonosi, összeférhetetlenségi, ellenőrzési stb. szabályaival. Nem vonatkozik rá az a törvény, amely több százezer kis- és nagy vállalkozás életét és cselekvési szabadságát köti meg, amely garantálja a gazdaság jogszerű működését. Ha az MTVA jogellenesen gazdálkodik, a Cégbíróságnak nincs felette felügyeleti joga, nem függesztheti fel, nem bírságolhatja meg.

A másik baj az, hogy az MTVA státusa olyan, amely alkalmatlanná teszi e szerep eljátszására. Az MTVA a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) szerve. Vezérigazgatóját, helyettesét és felügyelő bizottságát az NMHH elnöke nevezi ki, akit viszont a miniszterelnök nevez ki. Ezeket a szabályokat valamelyest módosítja a legutóbbi, európai nyomásra elfogadott médiatörvény-módosítás, de az új szabályok nem vonatkoznak a jelenlegi vezetőkre megbízatásuk végéig (az NMHH elnök esetén még hat és fél évig). Az MTVA tehát nemhogy nem független, de kifejezetten a kormánytól függő szervezet.

A közszolgálati média rendszerének immár három éve tartó átalakításával sikerült lenullázni mindazokat a részletesen kimunkált szabályokat és sztenderdeket, amelyeket az Európai Unió a közszolgálati médiaszolgáltatókat illetően hozott és alkalmaz, és amelyek formálisan még a magyar médiatörvényekben is megtalálhatók.

Ezek lényege, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a közszolgálati médiaszolgáltatók kormánytól való teljes függetlenségét, közszolgálati feladataik pontos meghatározásával, a finanszírozásuk szabályozásával, megfelelő társadalmi felügyelet biztosításával működésük felett. (Lásd pl. itt és itt)

Magyarországon a törvények, törvénymódosítások, határozatok és döntések eredményeképpen olyan rendszer jött létre, amelyben a közszolgálati médiaszolgáltatókra vonatkozó uniós és magyar törvényi követelmények csak a kiüresedett közmédia-részvénytársaságokra alkalmazhatók, de azok alól a tényleges szereplő, az MTVA mentesül.

Az nem kérdés, hogy ha egy médiaszolgáltató bevételeit, szinte teljes vagyonát, többszázas-többezres dolgozói állományát egy másik szervezetnek adjuk át, akkor a forrásaitól, vagyonától és dolgozói állományától megfosztott, kesztyűbábbá lefokozott médiaszolgáltató mennyiben képes rendeltetésszerűen működni. Semennyire, ezt tudjuk, és látjuk-halljuk is mindennap, ha bekapcsoljuk a tévét-rádiót.

Arról szólnék inkább, hogy ki mozgatja a kesztyűbábokat.

Az említett dokumentum lényege abban ragadható meg, hogy az MTVA, amely a közszolgálat valamennyi műsorát gyártja ill. beszerzi, még magának a közszolgálati médiaszolgáltatónak (azaz a műsorokat sugárzó Magyar Rádiónak, Magyar Televíziónak és Duna Televíziónak) sem enged semmiféle beleszólást abba, hogy mi legyen az általa sugárzott műsor tartalma. Törekedni lehet ugyan egyfajta kompromisszumra, de ez azért odáig nem terjedhet, hogy a „megrendelő” médiaszolgáltató határozza meg a gyártott műsor tartalmát, sőt, ha lehet, szempontokat se adjon... Külső gyártásnál meg főleg coki: még csak iránymutatást sem adhat a megrendelő, mármint a közszolgálati rádió vagy a televízió!

Ezáltal a dokumentum bevallottan is teljesen egyértelművé teszi a bábjátékos kilétét: közvetlenül Böröcz Istvánnak, kicsit bővebben Szalai Annamáriának, még bővebben Orbán Viktornak hívják.

Ebben csak annyi az újdonság, hogy ezt egy vezérigazgatói körlevélben ilyen szépen bevallják. Mindent cáfoltak ugyanis eddig, a törvények szövegére mutogatva: lám, van független közszolgálatunk, független tulajdonossal (Közszolgálati Közalapítvány - az mi?), amelyben még az ellenzék is szerepet kapott, van neki társadalmi felügyelete is (Közszolgálati Tanács – van valaki, aki már hallott felőle?), a médiatörvény hosszú oldalakon keresztül taglalja a közszolgálat feladatait, a függetlenség biztosítékait.

Mindezek természetszerűleg nem vonatkoznak a közszolgálati médiaszolgáltató bábját mozgató MTVA-ra...

Na, erre varrjál gombot, Európa.

Szólj hozzá!

Címkék: függetlenség médiatörvény MTVA közszolgálati médiaszolgáltatás

A bejegyzés trackback címe:

http://mediajogfigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr385215139

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.