MÉDIAJOGFIGYELŐ

Figyeljük a médiajogot - és megvan róla a véleményünk. Ahol figyeljük: http://mediajogfigyelo.hu. Mindenhol máshol a véleményünk olvasható. Elsősorban itt.

Friss topikok

  • Médiajogfigyelő: Köszönöm szépen a szakszerű magyarázatot - kb. hasonló színvonalat vártam volna hírként az MTVA sa... (2013.04.04. 18:20) Nagyanyáink sem fogják látni
  • Médiajogfigyelő: höhh,ez nem semmi! (2013.03.19. 15:24) Papcsákolunk, papcsákolunk?
  • Médiajogfigyelő: Szerintem nem csak a lóláb, az egész ló kilóg. A probléma az, hogy nem példa nélküli az eset. Maga... (2012.09.29. 20:41) Furcsa lebegő érzés
  • vAfotóriporter: @Médiajogfigyelő: az, hogy te nem találtál rajta még nem jelenti azt, hogy más nem lehet szemfüles... (2012.09.24. 23:16) Az MTI (is) elbaltázta
  • Médiajogfigyelő: Egyelőre még a július 5-i, pályázatból kizáró döntést sem tette fel a Médiatanács, nemhogy most a ... (2012.07.19. 11:06) Alaki

Linkblog

Állami kalózportál

2014.01.31. 16:34 Médiajogfigyelő

Az Átlátszó hívta fel rá a figyelmemet, hogy Domokos László ÁSZ elnök egy komplett internetes hírportált működtet, azt magáról szerényen "Domokos László Hírportál"-nak nevezve el.  Nyilván a saját pénzén tartja fenn, azért adta hozzá a saját nevét. Szív örül, kebel dagad, ha a sokszínű tájékoztatás jegyében (virágozzék száz virág!) növekszik az internetes hírportálok száma.

Domokos László – aki egyébként az Állami Számvevőszék elnöke – nyilván megszerezte az oldal dizájnjához a megfelelő engedélyeket, például az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 11.§ (2) bekezdése szerinti engedélyt a Parlament épülete fényképének felhasználásához. Kétség nem férhet hozzá, hogy a hírportál által közzétett valamennyi kép jogtiszta, hiszen leginkább ő maga szerepel rajtuk (a fotóst is nyilván maga fizette, sajnos, arra már nem futotta, hogy a nevét is feltüntesse az alkotások alatt).

A hírportál – nevéhez híven – híreket is közöl. Kissé egyoldalúan ugyan, mert szinte valamennyi hír a portál névadójáról, Domokos Lászlóról szól. De az vesse rá az első követ, aki nem magára keres rá először a google-n...

Kíváncsian vizsgálódtam tovább a hírportálon. Egy kósza gondolattól kapatva rákattintottam a portál ilyen néven nevezett impresszumára, hogy kiderüljön, ki a sajtótermék kiadója. Meglepve láttam, hogy se felelős kiadó, se felelős szerkesztő nincs feltüntetve. Ezek után megnéztem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) honlapján a sajtótermékek nyilvántartását. Már meg sem lepett, hogy a hírportál nem szerepel benne.

Egy ilyen internetes hírportál, mint internetes sajtótermék a médiatörvény hatálya alá esik, s mint ilyent, be kell jelenteni az NMHH-hoz. Ha a hírportál működése során hibát vét, a médiatörvény alapján akár meg is bírságolhatják. Ha meg nem is veteti magát nyilvántartásba, akkor pláne! Nem egyszerű dolog ez, kérem.

Mondhatnánk, hogy ez Domokos László magánügye, hiszen - mint említettem - fel sem tételezem, hogy az ÁSZ költségvetéséből csippentett le egy keveset a sajátnevű sajtótermék elkészítésére és folyamatos kiadására. Vagy mégis?

Tovább nézegettem. Domokos László hírportáljáról közvetlen link vezet az ÁSZ honlapjára, és az ÁSZ hírportáljára (nocsak, még egy hírportál?). Az impresszuma szerint ennek a hírportálnak már van felelős szerkesztője, és felelős kiadója is, utóbbi Domokos László személyében. Akkor hát minden rendben, ugye? Majdnem.

Az NMHH nyilvántartásában ugyanis ez a hírportál sem szerepel. Kiderült, hogy az Állami Számvevőszék – Domokos László ÁSZ-elnök felelős kiadásában – egy olyan internetes sajtóterméket ad ki, amely a médiatörvényt megsértve nyilvántartásba-vétel nélkül működik... vagyis egy állami kalózportállal állunk szemben.

Hol marad helye a polgárpukkasztó bátor magánkezdeményezéseknek, ha már a kalózkodást is államosítják?

Szólj hozzá!

Címkék: hírportál impresszum nyilvántartás sajtótermék Állami Számvevőszék felelős kiadó Domokos László kalózportál

A "koreai" helyzet fokozódik

2013.04.12. 11:14 Médiajogfigyelő

Boldogult bírósági fogalmazó koromban a tamási bíróság irattárát selejteztük, amikor kezembe került egy 1953-as akta.

Már nem emlékszem a bűncselekmény pontos meghatározására, de az biztos, hogy közvádas ügy volt, és nem becsületsértés vagy rágalmazás. A tényállás szerint egy középkorú gazda a kocsmában kissé italosan ekként szólt a falubelijéhez, aki a Moszkvában tanuló lányával dicsekedett: „Persze, a lányod, az a moszkvai kurva…”

Az ítéletből kiderült, hogy a vádlott három év letöltendő szabadságvesztés büntetést kapott. Az indokolás volt az igazán érdekes: a bíró a szemlátomást akkor is súlyosnak minősülő büntetést olyasmivel indokolta, hogy (nem szó szerinti idézet) „amikor Koreában súlyos harcot vívnak kommunista testvéreink az imperialista gyarmatosító hatalmak ellen, különösen fontos az ideológiai egység, melynek megbontása súlyos bűncselekmény, amilyent csak a nép ellensége követ el, és amely ellen a törvény szigorával kell fellépni”.

Valamiért ez a történet jutott eszembe a most már sorozatban indított bírósági eljárások láttán. Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár kommentelőket jelentett fel, Balavány György publicistát a korábbi eset után most egy blogban leírt véleménye miatt vegzálják, a Népszava ellen egy internetes cikkben bemutatott film kapcsán rágalmazás miatt folyik büntető eljárás. Ez utóbbi cikk az NDR észak-német közszolgálati televízió Magyarországról szóló ötven perces filmjét mutatja be, "Agyaglábú demokrácia" címmel. Az ócsai és a zuglói blogolók-kommentelők sem lehetnek nyugodtak: a hatalom igen sértődékeny mostanában, és hát ki tudja, mikor hogyan dönt a bíróság…

Ami a véleménynyilvánítás szabadságát illeti, az internetes újságok vagy már bevezették a cenzúrát blogok moderálását, vagy éppen fontolgatják azt.

Csak szólok: Koreában már megint háborús helyzet van!

Jó lesz összekészíteni a tisztasági csomagot.

Szólj hozzá!

Címkék: komment feljelentés rágalmazás becsületsértés véleménynyilvánítás Lázár János

Bocsánat, maga itt a közszolgálati médiaszolgáltató?

2013.04.10. 14:11 Médiajogfigyelő

... kérdezhetnénk bármelyik magyar közszolgálati médiaszolgáltatótól. Lóf@szt, válaszolhatná rá bármelyik magyar közszolgálati médiaszolgáltató, és teljes joggal.

Hogy miért mondhatja ezt, kiderül ebből a dokumentumból, amelyet befújt a szél a postaládánkba.

Ez egy vezérigazgatói körlevél, amely első látásra arról szól, miben nyilvánul meg az MTVA, illetve az MTVA szerkesztőinek és gyártási szakembereinek felelőssége a műsorszámok készítése során. Valójában azonban azt tartalmazza, hogy a valódi közszolgálati médiaszolgáltatók helyett az MTVA játssza el azok szerepét, részükről még csak beleszólást sem engedve abba.

A hazai médiajog legsötétebb bugyraiban kevésbé jártas olvasóink kedvéért egy kis kitérő arról, mi is az az MTVA, és hogy került a közszolgálati médiaszolgáltatás asztalára.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) a korábbi Műsorszolgáltatási Alap átalakulásával jött létre, 2010-ben, amikor a magyar médiarendszer átalakításának első üteme zajlott. Ez az első ütem a régi, 1996-os médiatörvény többszöri módosításával, valamint országgyűlési határozatok és vezérigazgatói döntések segítségével teljesen átalakította a korábban több független tulajdonosi és ellenőrzési háttérrel rendelkező részvénytársaságból álló közszolgálati médiaszolgáltatás rendszerét. Ennek következtében a Magyar Rádió, Magyar Televízió és a Duna Televízió médiaszolgáltató részvénytársaságok (plusz bónuszként a nemzeti hírügynökség, az MTI) mint részvénytársaságok ugyan megmaradtak, de a vagyonukat, ingatlanaikat és eszközparkjukat, valamint a dolgozóikat is az MTVA-nak adta át, és a működésükre szánt mintegy évi 70 milliárd forintot is az MTVA-hoz rendelte utalni a jogszabály. A 2011 januárjában hatályba lépő új médiatörvények már ezt az új struktúrát tartalmazták, későbbi módosítások során finomra hangolva a szerkezetet. Jelenlegi állapotában az MTVA-t, amely eredetileg egy elkülönített állami pénzalap volt, a törvény gazdálkodó szervezeti jogosultságokkal ruházta fel (a médiatörvény alapján gazdálkodó szervezetnek számít), feladata műsorok gyártása és a külső gyártás megrendelése a közszolgálati médiaszolgáltatók mint megrendelők számára.

A dolog szépséghibája, hogy az MTVA-ra nem vonatkozik a gazdasági társaságokról szóló törvény, annak szigorú tulajdonosi, összeférhetetlenségi, ellenőrzési stb. szabályaival. Nem vonatkozik rá az a törvény, amely több százezer kis- és nagy vállalkozás életét és cselekvési szabadságát köti meg, amely garantálja a gazdaság jogszerű működését. Ha az MTVA jogellenesen gazdálkodik, a Cégbíróságnak nincs felette felügyeleti joga, nem függesztheti fel, nem bírságolhatja meg.

A másik baj az, hogy az MTVA státusa olyan, amely alkalmatlanná teszi e szerep eljátszására. Az MTVA a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) szerve. Vezérigazgatóját, helyettesét és felügyelő bizottságát az NMHH elnöke nevezi ki, akit viszont a miniszterelnök nevez ki. Ezeket a szabályokat valamelyest módosítja a legutóbbi, európai nyomásra elfogadott médiatörvény-módosítás, de az új szabályok nem vonatkoznak a jelenlegi vezetőkre megbízatásuk végéig (az NMHH elnök esetén még hat és fél évig). Az MTVA tehát nemhogy nem független, de kifejezetten a kormánytól függő szervezet.

A közszolgálati média rendszerének immár három éve tartó átalakításával sikerült lenullázni mindazokat a részletesen kimunkált szabályokat és sztenderdeket, amelyeket az Európai Unió a közszolgálati médiaszolgáltatókat illetően hozott és alkalmaz, és amelyek formálisan még a magyar médiatörvényekben is megtalálhatók.

Ezek lényege, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a közszolgálati médiaszolgáltatók kormánytól való teljes függetlenségét, közszolgálati feladataik pontos meghatározásával, a finanszírozásuk szabályozásával, megfelelő társadalmi felügyelet biztosításával működésük felett. (Lásd pl. itt és itt)

Magyarországon a törvények, törvénymódosítások, határozatok és döntések eredményeképpen olyan rendszer jött létre, amelyben a közszolgálati médiaszolgáltatókra vonatkozó uniós és magyar törvényi követelmények csak a kiüresedett közmédia-részvénytársaságokra alkalmazhatók, de azok alól a tényleges szereplő, az MTVA mentesül.

Az nem kérdés, hogy ha egy médiaszolgáltató bevételeit, szinte teljes vagyonát, többszázas-többezres dolgozói állományát egy másik szervezetnek adjuk át, akkor a forrásaitól, vagyonától és dolgozói állományától megfosztott, kesztyűbábbá lefokozott médiaszolgáltató mennyiben képes rendeltetésszerűen működni. Semennyire, ezt tudjuk, és látjuk-halljuk is mindennap, ha bekapcsoljuk a tévét-rádiót.

Arról szólnék inkább, hogy ki mozgatja a kesztyűbábokat.

Az említett dokumentum lényege abban ragadható meg, hogy az MTVA, amely a közszolgálat valamennyi műsorát gyártja ill. beszerzi, még magának a közszolgálati médiaszolgáltatónak (azaz a műsorokat sugárzó Magyar Rádiónak, Magyar Televíziónak és Duna Televíziónak) sem enged semmiféle beleszólást abba, hogy mi legyen az általa sugárzott műsor tartalma. Törekedni lehet ugyan egyfajta kompromisszumra, de ez azért odáig nem terjedhet, hogy a „megrendelő” médiaszolgáltató határozza meg a gyártott műsor tartalmát, sőt, ha lehet, szempontokat se adjon... Külső gyártásnál meg főleg coki: még csak iránymutatást sem adhat a megrendelő, mármint a közszolgálati rádió vagy a televízió!

Ezáltal a dokumentum bevallottan is teljesen egyértelművé teszi a bábjátékos kilétét: közvetlenül Böröcz Istvánnak, kicsit bővebben Szalai Annamáriának, még bővebben Orbán Viktornak hívják.

Ebben csak annyi az újdonság, hogy ezt egy vezérigazgatói körlevélben ilyen szépen bevallják. Mindent cáfoltak ugyanis eddig, a törvények szövegére mutogatva: lám, van független közszolgálatunk, független tulajdonossal (Közszolgálati Közalapítvány - az mi?), amelyben még az ellenzék is szerepet kapott, van neki társadalmi felügyelete is (Közszolgálati Tanács – van valaki, aki már hallott felőle?), a médiatörvény hosszú oldalakon keresztül taglalja a közszolgálat feladatait, a függetlenség biztosítékait.

Mindezek természetszerűleg nem vonatkoznak a közszolgálati médiaszolgáltató bábját mozgató MTVA-ra...

Na, erre varrjál gombot, Európa.

Szólj hozzá!

Címkék: függetlenség médiatörvény MTVA közszolgálati médiaszolgáltatás

Nagyanyáink sem fogják látni

2013.04.04. 16:07 Médiajogfigyelő

Ugyanazokat az állami híreket kapjuk a tévéből, rádióból, újságból, internetes portálról, hiszen a mi pénzünkből ingyenes MTI hírszolgáltatása kiszorította a piacról a konkurens hírügynökségeket. Állami híreket kapunk magyarul, és angolul is, ha éppen erre vágynánk. Még maga a Médiajogfigyelő is az MTI híreit használja túlnyomórészt, merthogy máshonnan hogyan is jutna hozzá az információ morzsáihoz?

A hír ingyen van, a vélemény szabad ….azaz angolul mindegyik “free”. És mégis: micsoda különbség!

Sokba van egyébként nekünk ez az ingyen hír, felebarátaim. Nem is annyira arról az évi 70-100 milliárdról beszélek, ami a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) költségvetését képezi. Az információhoz jutás szabadságát veszítjük el azzal összefüggésben, hogy a közszolgálati televízió és rádió ingyen fogható, és hogy az MTI hírei 2011 májusától ingyenesek, de nem kell fizetni a postaládánkba kéretlenül begyömöszölt heti udvari újságért sem.

Nemcsak arról van szó, hogy végeredményben egyik sincs ingyen, hiszen mindegyiket az adófizetők pénzéből (a mi pénzünkből, hé!) finanszírozzák, még ha közvetetten üzleti hirdetéseken keresztül is. Ráadásul úgy, hogy a pénzköltésbe se beleszólásuk, se rálátásuk nincsen.

Sokkal nagyobb baj, hogy ezért a rengeteg pénzért bóvlit kapunk. Menzakaját, egyenízű, egyenszagú kosztot, az egészségesnél jóval több cukor és tejbegríz felhasználásával, hogy azért mégiscsak fogyjon valamennyire.

A tartalom is hibádzik, hiszen a rengeteg pénzünkért még csak nem is kapunk megfelelő információt. Ez akkor válik kiáltóan nyilvánvalóvá, ha megnézzük a magyar közszolgálati M1 Híradó és az ARD Tagesschau híradása közti kiáltó különbséget. (a videót időről-időre eltávolíttatja az MTVA, de nyugi, ami netre került egyszer, az nem vész el…)

Igaz, a legújabb médiatörvény-módosítás szerint többé már nincs is jogunk sokoldalú, tényszerű, időszerű és tárgyilagos tájékoztatásra, legfeljebb a kiegyensúlyozottságot követelhetjük meg a híradóktól. Ám mivel sehol sincs meghatározva, hogy ez mit jelent, azt is kiegyensúlyozottnak kell tekintenünk, ha egy enyhén pocakos kisgömböc falja fel a hírműsorok túlnyomó részét.

Ez van, ezzel tudunk főzni. Mit tehetünk mégis, hogyan tölthetjük meg tartalommal a félig üres tányérokat, hogyan fűszerezhetjük a sótlan, miként javíthatjuk fel a meglehetősen híg állami híreket?

Nagyanyáink receptjeit tudom ajánlani, amelyeket ínséges időkben fejlesztettek ki, egymás között sutyorogva megtárgyalva gyatra koszt abálásának, a kikopott gallérok ki- és befordításának, a rákosista hírek értelmezésének fortélyait.

A sorok közti olvasás tudományának felelevenítését, a hírek emberi nyelvre lefordítását, ezáltal valódi tartalommal megtöltését javasolom, immáron nem először.

A mai nap állami híre az, hogy új információs tévécsatornát indított az MTVA.

Lássuk hát, mire megyünk vele (a hír szövegét dőlt betűvel, a háziasszonyi értelmezést pirossal jelzem).

MTVA Infó néven új, a hirado.hu híreivel és a digitális átállással kapcsolatos információkkal jelentkező tévécsatornát indított csütörtökön a közszolgálati média - közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóirodája az MTI-vel.

Most akkor tekintsünk el tőle, hogy az MTVA   n e m   a közszolgálati média, holott az utóbbi időben ezt többször állítja magáról. Tény, hogy elvette a rádió-televízió-MTI vagyonát, lenyúlta a dolgozóit, tény, hogy a függetlenségnek még csak a látszata nélkül is maga állítja elő illetve rendeli meg a teljes közszolgálati médiaszolgáltatás valamennyi tartalmát, meghatározza a műsoraik szerkezetét, dolgozóik felett életnek és halálnak ura. A rablót akkor se azonosítsuk az áldozattal, ha a rablási jogát beleírják a törvénybe.

 A sajtóiroda közleménye szerint a csütörtöktől az országos digitális földfelszíni MinDigTV hálózaton elérhető, szövegek és állóképek továbbítására alkalmas csatorna a hirado.hu anyagaira alapozva nyújt hírszolgáltatást, továbbá közvetett módon részletes információkkal segíti a digitális átállás folyamatát. A közeljövőben műsorinformációkkal is bővül a tartalom - tették hozzá.

Nem elég az M1, az M2, az M3D, a Duna, a Duna World, a Kossuth Rádió, a Petőfi Rádió, a Bartók Rádió, a Nemzetiségi Adások, a Parlamenti Adások, a Dankó Rádió és az MTI. Tényleg, most hogy így odanézek, a csapból még nem az állami hírek folynak… 

 Mint írták, az új műsor vevőkészüléktől függően várhatóan automatikusan megjelenik a MinDigTV vevődekóderek vagy a korszerű televíziók csatornalistájában. Amennyiben ez nem történne meg, a csatornalistát frissíteni kell.

Szóval ha akarom, ha nem, ez elfoglal egy helyet a csatornalistámon. Vajon mit üt ki most? A CNN-t a Parlamenti csatorna radírozta ki, most a BBC következik?

 Kiemelték: az új, ingyenes médiaszolgáltatás a lakosság 98,5 százaléka számára érhető el, ebből 350 ezer - földfelszíni digitális vételi módot használó - háztartás rendelkezik a vételre alkalmas készülékkel.

Ez megnyugtató. Szóval az új csatorna tömegigényt elégít ki, hiszen a lakosság 98,5 százalékához, azaz mintegy kilencmillió-nyolcszázezer emberhez ingyen eljut. Vagyis várjunk csak, olvassuk tovább… nem annyira eljut, mint inkább „eljár”. Járni jár ugyanis, de jutni egyelőre majd csak 350 ezer háztartáshoz (bőségesen véve a háztartások tagjait, mintegy egymillió-négytszázezer emberhez), azaz a lakosság mintegy 14%-ához jut el. Azokhoz, akik rendelkeznek a vételre alkalmas korszerű készülékkel… Nagyanyáink, akiknek sem korszerű tévé, sem set top box nincs a háztartásában, még jó ideig nem fogják látni...  Viszont akikhez eljut az adás, ők a digitális adás vételére szükséges készülékük segítségével könnyedén megtudhatják az új csatorna segítségével, hogy miként is juthatnak hozzá a digitális adás vételére alkalmas készülékhez. 

Már megérte ebbe a csatornába feccolni, hiánypótló lesz a palettán! 

2 komment

Címkék: médiatörvény MTVA MTI ingyen hírek M1 és ARD híradó MTVA Infó

Magyarország nem számít?

2013.03.19. 15:37 Médiajogfigyelő

Új internetes sajtótermékkel gazdagodott az eddig sem egyszínű paletta: Hungary Matters (Magyarország számít) címmel az MTVA (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap) ad ki új, angol nyelvű úgynevezett „hírlevelet”.

A „hírlevél”-nek délelőtti és délutáni kiadása is van. A kiadó közlése szerint „A nyomtatható, de akár okostelefonon is megnyitható pdf-formátumú levélben a lehető legtágabb merítésben olvashat gyorsan, kényelmesen híreket. Termékünk kialakításában szerepet játszott a könnyű olvashatóság és a korszerű tálalás. A reggeli szám három, a délután 4 órakor megérkező hírlevél pedig négy oldalas.”

A Hungary Matters jelenleg ingyenes regisztrációval is hozzáférhető, később fizetős lesz. Jelenleg azonban nem csak az „előfizetők” azaz az ingyenesen regisztrálók, hanem a teljes érdeklődő nagyközönség rendelkezésére áll. A honlapról március 5-vel kezdődően az eddig megjelent számok, azaz minden hétköznapról két szám letölthető, beleértve az aznapi számot is.

A letöltött lapszám oldalainak alján a következő figyelmeztetés olvasható, a szerzői jogok megsértésére való részletes figyelmeztetést megelőzően:

„Hungary Matters is an English-language newsletter produced and distributed by the Media Service Support and Asset Management Fund (MTVA) with content provided by MTI Corp. MTVA exercises copyright over all content.”

Éppen kötelességszerűen gratulálni akartam az új főszerkesztőnek az újság megindulásához, amikor egyszer csak hiányérzetem támadt. A honlapon Editors/szerkesztők cím alatt ugyanis nem a főszerkesztő neve, hanem a következő szöveg található: hungarymatters@mtva.hu, mely hivatkozásra kattintva a lap felajánlja, hogy írjunk levelet a meg nem nevezett szerkesztőknek.

Na álljunk csak meg egy polgári szóra. Hogy is van ez? Milyen újság az, amelyik nem nevezi meg a főszerkesztőjét, sem a kiadásért felelős személyt? Elemi kiadói-szakmai evidencia, hogy a felelős kiadót, és emellett a tartalomért felelős főszerkesztőt is meg kell nevezni.

Felkerestem az internetes sajtótermékek nyilvántartását tartalmazó médiahatósági honlapot, gondoltam, ott majd találok neveket. A Hungary Matters azonban nem szerepel a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság nyilvántartásában, nincs tehát ott sem feltüntetve sem a kiadója, sem a főszerkesztője.

Talán nem sajtótermékről van szó? Amiért "hírlevél"-nek nevezik, már nem is újság? Dehogynem. A Hungary Matters épp olyan sárga, épp úgy totyog és hápog, ahogyan egy hírlap vagy hírportál (ha ugyan szabad a „kacsa” szóra asszociálni egy hírlap kapcsán). Első ránézésre is van neki fejléce, dátuma, napi fotója, tartalomjegyzéke, hírei hasábokba rendezve, több oldalon át. Rendszeresen jelenik meg hétköznaponként délelőtti és délutáni kiadásban, elő is lehet rá fizetni. Ezek azonban csak formai kellékei egy újságnak.

Jogilag az Mttv. 203.§ 60. pontja határozza meg, hogy mely tartalmi ismérvek alapján mi számít sajtóterméknek. Eszerint többek között sajtótermék „az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából …. valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.”

E meghatározás értelmében is internetes sajtóterméknek minősül az MTVA http://www.mtva.hu/hu/hungary-matters URL címen közzétett kiadványa. Ez így van akkor is, ha  ingyenes, így van akkor is, ha előfizetéssel érhető el, ez a jogi helyzete akkor is, ha szerelmeslevélnek nevezik, de akkor is, ha „hírlevél”-nek csúfolják.

Az Mttv. 46.§ (9) bekezdése szerint a sajtóterméken és – megjegyzem, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az egyéb kiadványon is – fel kell tüntetni a szerkesztésre és a kiadásra vonatkozó legfontosabb adatokat (impresszum). Az impresszumnak a következőket kell tartalmazni: a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét valamint a szerkesztésért felelős személy nevét.

Az Mttv. 41.§ (2) bekezdés szerint a médiatörvény hatálya alá tartozó, a Magyarország területén letelepedett kiadó által kiadott sajtóterméket - a szolgáltatás, illetve a tevékenység megkezdését követő hatvan napon belül - nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni a Hivatalhoz. A nyilvántartásba vétel nem feltétele e szolgáltatás, illetve tevékenység megkezdésének. A 46.§ (1) bekezdése értelmében a kiadónak kell kezdeményeznie a sajtótermék nyilvántartásba vételét a médiahatóságnál.

Az MTVA eddig még nem kezdeményezte a Hungary Matters című internetes sajtótermékének nyilvántartásba vételét. Mivel erre még van ideje, ezzel nem sértett törvényt. Törvényt sértett viszont azzal, hogy az internetes újságja impresszumában nem szerepeltette a kiadvány felelős kiadójának és felelős szerkesztőjének a nevét.

Kérdezhetitek most, hogy miért olyan fontos ez, hát valahol számít?

Igenis számít. Számít, hogy az az MTVA, amelyik a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság egy szervezeti egysége, melynek vezérigazgatóját egy személyben a Médiatanács elnöke nevezi ki, amelyik hetvensok milliárd közpénzből gazdálkodik egy évben, amelyik az összes közszolgálati médiaszolgáltatót, valamint a nemzeti hírügynökséget is magába olvasztotta, és amelyik mammut-szervezet az adófizetők pénzéből angol nyelvű újságot ad ki az interneten, betartja-e a médiatörvényt vagy sem. Azt a médiatörvényt, amelynek minden sora fenyegetést jelent a lényegesen kisebb pénzből gazdálkodó, a sajtószabadságot a gyakorlatban is megvalósító kis kiadókra, szerkesztőségekre nézve.

Ha ez nem számít, akkor Magyarország sem számít.

Szólj hozzá!

Címkék: médiatörvény sajtótermék felelős szerkesztő MTVA Hungary Matters felelős kiadó

Hadd szóljon!

2013.03.14. 12:07 Médiajogfigyelő

Annyira szép közleményt találtam ma, hogy gondoltam, megosztom ezt a gyöngyszemet másokkal is. Az történt ugyanis, hogy a Médiatanács végre megadta magát a jogi tényeknek, és mindössze négy elmarasztaló bírósági döntés után végre győztesnek hirdette ki a Klubrádiót a 95,3 MHz-es budapesti körzeti rádiófrekvencia pályázatán.

Ezt a megalázó vereséget azonban a Médiatanács – talán még bízva a tegnapi fehér füst kábító hatásában – úgy próbálja eladni, mintha ő maga nem legfőbb akadálya, de egyenesen motorja lett volna az igazság érvényre jutásának.

Hogy teljes kontextusában megértsük a közleményüket, az alábbiakban megkísérlem a magam módján lefordítani emberi nyelvre annak mögöttes tartalmát. A kiadott közlemény szövegét idézőjel nélkül, dőlt betűkkel jelzem.

Érdemes volt a jogállami utat végigjárni - Továbbra is folyamatosan sugározhat a Klubrádió a 95.3 MHz-es frekvencián

Ne örüjjé, vaze! Igaz, hogy most mi szívunk, de eddig benneteket szívattunk, és az nektek többe van.

A Budapest 95,3 MHz-es frekvenciapályázat körül kialakult összetett jogvitát a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság március 5-ei döntése mindenki számára megnyugtató jogállami döntéssel zárta le.

 Ennyi elmarasztaló bírósági döntés után nem nagyon tudunk már mit csinálni, ezért most megpróbáljuk rátok kenni az ügyet.

A médiatanács számos alkalommal adott hangot annak, hogy bízik az ügy minden fél részére kielégítő és kétségbevonhatatlan jogállami megoldásában és mindaddig, amíg ez várat magára, folyamatosan biztosítja a Klubrádió működését. Erre tekintettel a tanács eddig pontosan 14 alkalommal hosszabbította meg a rádió működési engedélyét, amely mostantól új, állandó szerződés keretében folytathatja eddig is zavartalan műsorszolgáltatását.

Hehe… mivel eddig csak ideiglenesben sugározhattatok, ki kellett perkálnotok a teljes összeget, míg a többi rádiónak, akik állandó frekin voltak, alaposan lecsökkentettük a díjat…

Mint ismeretes, a Médiatanács a Budapest 95,3 MHz körzeti rádiós médiaszolgáltatási lehetőség kereskedelmi jelleggel történő hasznosítására kiírt pályázati eljárása végén a legjobb ajánlatot tevő Autórádiót hirdette ki nyertesnek, míg a Klubrádió a második helyezést érte el pályázatával.

 Mi megpróbáltunk mindent... Eleve úgy írtuk ki a pályázatot, hogy ne nagyon tudjon a Klubrádió indulni, a végén addig sakkoztunk, amíg egy ponttal így is lemaradt. Ezek a hülyék az Autórádiónál azonban azt se tudják, mi a cégszerű aláírás, ezért persze kiestek…

A sokáig feloldhatatlannak tűnő, összetett jogvita azért alakult ki, mert a Klubrádió – élve az új médiatörvényben biztosított jogával – a közigazgatási bíróságon támadta meg a nyertes pályázatát. Ezzel összefüggésben arra is érdemes emlékeztetni, hogy a régi médiatörvény nem nyújtott ilyen típusú fellebbezési lehetőséget a pályázók számára, így nem is alakulhatott ki az ilyen viták világos, gyors, egyszerű és egyértelmű rendezését lehetővé tévő jogállami gyakorlat.

Ti vagytok a hibásak, köcsögök, minek ugráltatok annyit! Nem kellene folyton bíróságra szaladgálni!

A bíróság Autórádiót érintő döntése következtében szokatlan jogi helyzet állt elő, lévén egyszerre vált bizonytalanná a pályázati eljárás eredményessége és érvényessége. Mivel azonban a frekvenciapályázatokon csak minden kétséget kizáróan érvényes és eredményes pályázati eljárás után lehet nyertest hirdetni, a felek számára nem maradt más lehetőség, mint végigjárni azt a jogállami utat, amelyet egy minden kétséget kizáró és senki által nem vitatható bírósági döntés zár le.

 Ezt jól megkevertük, mi? A végén már mi se tudtuk, hogyan lehet eredménytelen a pályázat, ha egyszer van érvényes pályamű, vagy fordítva volt?

Ez a döntés a múlt héten megszületett. A bíróság egyértelműen kimondta, hogy a pályázati eljárásban egyetlen pályázó van, a Klubrádió, és a pályázat eredményes.

Próbáltuk persze ezt is letagadni, de leszóltak a központból, hogy hagyjuk az egészet a fenébe….

Ezt követően a Médiatanács haladéktalanul megtette a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy kihirdesse a bírósági határozatokkal összhangban érvényesnek és eredményesnek minősített pályázat nyertesét. A Médiatanács ezzel kapcsolatos határozatát a szokott rend szerint juttatja el a bírósági döntésekkel összhangban nyertessé vált rádiót működtető médiavállalkozáshoz.

Már kiírtunk egy tendert kutyaszán-postára, kis kerülővel megy Norvégia felé, de az év végéig talán biztosan meg is kapjátok a határozatot, aztán hadd szóljon… oppá, ez nem a mi szövegünk volt!

 

Szólj hozzá!

Címkék: hadd szóljon Klubrádió Médiatanács médiaszolgáltatás frekvencia-pályázat körzeti rádiós

A legújabb Klubrádió-ítélet elé

2013.03.04. 21:37 Médiajogfigyelő

A legkiválóbb elmék és a legrutinosabb újságírók is képesek üres tekintettel visszanézni ránk, ha megkérdezzük tőlük, milyen Klubrádió-ügyben hirdet ítéletet március 5-én a bíróság. Valamennyien belefásultunk már a Médiatanács szívatásaiba a procedúrákba, az is rémlik, hogy mintha két peres frekvencia-ügy is lett volna, talán kabátot is loptak, mittudomén...

Itt és most szeretném röviden és közérthetően vázolni a budapesti 95,3 MHz-es frekvencia gyászos történetének kronológiáját, pontokba szedve. Ha esetleg mégsem lesz rövid és/vagy közérthető, nem biztos, hogy az én hibám...

Mi is történt hát?

A Klubrádió 2011 júliusában pályázatot nyújtott be a budapesti 95,3 MHz-es rádiós frekvenciára, melyen korábban állandó jelleggel, 2011 februárjától 60 napos ideiglenes szerződésekkel sugároz.

1.     Médiatanácsi határozat 1. (2011. december 20.)

A pályázati eljárásban a Médiatanács az Autórádió Műsorszolgáltató Kft-t hozta ki nyertesnek a nála egy ponttal kevesebbet elérő Klubrádióval szemben. A határozat indokolását 2012. februárjában a Médiatanács módosította.

2.     Bírósági határozat 1. (2012. március 14.)

A Klubrádió a Médiatanács határozatai ellen bírósághoz fordult, sikerrel: a bíróság formai okokból az ügyet visszaadta a Médiatanácsnak azzal, hogy hirdessen új pályázati nyertest. A pályázati kiírásban ugyanis az szerepelt, hogy “minden oldalt” alá kell írni, a nyertes Autórádió pályázatában viszont voltak olyan érdemi információt hordozó oldalak, amelyeket nem írt alá a pályázó, és az aláírások sem voltak cégszerűek.

3.     Médiatanácsi határozat 2. (2012. július 5.)

A Médiatanács az új eljárásban nem hirdetett nyertest, hanem alaki okokból nemcsak az Autórádiót, hanem valamennyi pályázót, köztük a Klubrádiót is kizárta a pályázatból, mert annak képviselője a számozott oldalakat ugyan cégszerűen aláírta, de nem írta alá az egyoldalasan nyomtatott pályázati anyag lapjainak be nem számozott, üres hátoldalait.

4.     Bírósági határozat 2. (2012. július 18.)

Újabb jogorvoslati eljárásban a Médiatanács ezen végzését a bíróság eljárási okokból megsemmisítette, mert jogszabálysértően, nem megfelelő formában hozta meg azt (ugyanis az eljárás ezen szakaszában már csak a pályázati eljárást lezáró döntésben lehet korábbi alaki érvénytelenségre hivatkozva valakit kizárni).

5.     Médiatanácsi döntés 3. (2012. augusztus)

A Médiatanács ezt követően meg is hozta az újbóli, immár eljárást lezáró döntését, amelyben ugyanazon okból - miszerint az üres hátoldalak nincsenek aláírva - ismét, most már szép szabályos eljárásban kizárta a Klubrádiót, valamint vele együtt az összes többi pályázót is, hiszen senki sem írta alá a hátoldalakat. A Klubrádió persze megtámadta ezt a döntést is.

6.     Bírósági határozat 3. (2012. szeptember 26.)

 A bíróság végzése hatályon kívül helyezte a Médiatanács döntését, ugyanakkor nem foglalt továbbra sem állást abban a kérdésben, hogy hol  kell aláírni a pályázati anyagokat. Kimondta viszont, hogy amikor a Méditanács először lefolytatta a pályázati eljárást, befogadta és mindvégig alakilag érvényesnek tekintette a Klubrádió pályázatát, ezért a megismételt eljárásban már nem kérdőjelezheti meg azt, ergo nem zárhatja ki a pályázati eljárásból.

7.     Médiatanács ügyészséghez fordul (2012. november - december)

A Médiatanács nem hozott nyomban döntést a pályázat elbírálása ügyében, hanem “iránymutatásért” a Fővárosi Főügyészséghez fordult. A Főügyészség – holott a médiatörvények nem biztosítanak számára szerepet a pályázati eljárásban –  válaszolt a Médiatanácsnak. Az ügyészség szerint “a Klubrádió által használt budapesti 95,3 MHz-es frekvenciára az ítélőtábla által megfogalmazott alaki követelményeknek a benyújtott pályázatok egyike sem felelt meg, így a Klubrádió pályázata sem”.

8.     Médiatanácsi döntés 4. (2012. december 21.)

A Médiatanács ezt követően a bíróságnak a fenti 6. pontban írt végzésével szembemenve a bíróság által eredményesnek mondott pályázatot eredménytelennek hirdette ki. A Klubrádió ismét bírósághoz fordult a Médiatanács döntése ellen.

9.     Várható bírósági határozat 4. (2013. március 5.)

2013. március 5-én várhatóan ítéletet hirdet a bíróság, azaz az ügy érdemében dönt. A dolog pikantériája, hogy ez már nem ugyanaz a bíróság, mint a korábbi. A Fővárosi Ítélőtábla helyett 2013. január 1-től (egy tavalyi médiatörvény-módosítás eredményeként) a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jár el...

Update: Itt olvasható a bíróság ítélete, amellyel ismét hatályon kívül helyezte a Médiatanács döntését, új eljárásra utasítva azt. A további fejleményekről hamarosan beszámolunk.

Szólj hozzá!

Címkék: bíróság ítélet frekvencia Klubrádió Médiatanács Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Kumin boldog

2013.02.18. 16:49 Médiajogfigyelő

Február közepén két napos konferencián tárgyalta meg Bécsben az EBESZ 57 tagállama az internet szabadságával kapcsolatos kérdéseket. Az Internet 2013 című konferencia kiváló alkalmat adott a résztvevők álláspontjának mélyebb megismerésére, a véleménynyilvánítás szabadsága virtuális térben felmerülő speciális gondjainak feltárására.

A két nap alatt a szekciókban szó esett többek között a szabad véleménynyilvánítás jogáról és felelősségéről, kommentekről, kisebbségek ábrázolásáról, gyűlöletbeszédről, blokkolási és szűrési technikákról, a szociális média sajátosságairól, internetes önszabályozásról.

A konferenciát plenáris ülés zárta, ahol az egyes országok delegáltjai hozzászóltak, tanulságokat szűrtek le, rögzítették álláspontjukat. A szövegek nagy része persze álságos volt, néhol a szoft vagy kissé erőteljesebb autoriter berendezkedés torzképe is kivillant a szóvirágok köpenye alól. Aki nem ismeri a tényeket, megnyugodva dőlhetett hátra a delegáltak által festett kép láttán. Valójában csak azok az országok mertek a felmerülő problémákkal őszintén szembenézni, amelyekben kiemelkedően jó az internetes sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság helyzete.

Nem nagyon vártam többet a magyar felszólalótól sem, mint némi rizsát az ország elkötelezettségéről az internet szabadsága terén – nem került volna sokba, megígérjük, oszt előbb-utóbb valami lesz.

Nem számoltam azonban azzal, hogy Magyarországot a nemzet (volt) bloggere, maga Kumin Ferenc képviseli, aki nem elégszik meg azzal, hogy egy szebb jövőről vizionáljon. Nem, mert ő úgy látja, hogy ez a szebb jövő már meg is érkezett hozzánk, ez a magyar jelen, minden internetes világok legjobbika.

Meghatott hangon számolt be Kumin a plenáris ülésen[1] arról, hogy Magyarországon zavartalanul teljes az internet szabadsága, és ez őt határtalan boldogsággal tölti el.

Happiness! Mi más jutna eszünkbe a magyar internetes médiahelyzetről, mint ez a szó: happiness!

Nincs itt semmi gond kérem, haladjunk tovább. Nem érdekes, hogy közismert politikusok jelentik fel a névtelen kommentelőket, nem érdekes, hogy el is indul a nyomozás, nem érdekes, hogy a rendőrség titokzatos módon hozzájut a kommentelőnek a szerkesztőség által ki nem adott adataihoz, nem érdekes, hogy idén júliustól hatályba lép az új Btk. és ettől kezdve hasonló esetekben akár az egész weboldalt előbb ideiglenesen hozzáférhetetlenné tehetik pusztán a megindult nyomozás alapján, később aztán véglegesen is, nem érdekes, hogy nincs meghatározva, milyen körre terjedhet ki, milyen szintig érhet el a hatóság a blokkolással… Don’t worry, be happy!

Így aztán mindenki boldog. Boldog a blogger, boldog a kommentelő, boldog a szerkesztőség, boldog a rendőrség, boldogok a lelki szegények…

Boldog Kumin.

[1] Felszólalás 0:42:35-től

Szólj hozzá!

Címkék: rendőrség komment blokkolás Kumin Ferenc OSCE Internet 2013 új Btk

Papcsákolunk, papcsákolunk?

2013.02.09. 21:14 Médiajogfigyelő

Nincs is annál felemelőbb érzés, mint mikor valakinek vagy valaminek a tulajdonnevéből köznév lesz. Xeroxozunk, ha fénymásolni akarunk, és nem gondolunk rá, hogy egészen más márkája van a gépnek, ha mecénást keresünk, nem gondolunk a nagylelkű ókori államférfira, és nem emlegetjük Budapest húsz éven át regnáló polgármesterét, csak ha trélerrel eldemszkyzik az autónkat, mert tilosban álltunk. És akkor a gerrymanderingelésről még nem is szóltunk.

Hasonló köznevesülés elé néz Zugló fideszes polgármestere, Papcsák Ferenc is, akiről én most a papcsákolást elneveztem. A szó jelentése többrétegű. Jelenti egyrészt azt, hogy kormánypárti-képviselőként-nekem-mindent-szabad-és-ha-valakinek-ez-nem-tetszik-és-ennek-hangot-ad-akkor-jól-feljelentem, de jelenti azt is, hogy kormánypárti-képviselőként-előre-gondoskodom-arról-hogy-nemcsak-a-rólam-keresetlen-szavakkal-véleményt-közlő-de-még-az-írmagja-is-agyagba-legyen-döngölve-és-ezért-Ptk-ba-írom-és-ha-szólnak-hogy-ez-így-alkotmányellenes-lesz-akkor-beletetetem-az-Alaptörvénybe-is.

A blogolók-kommentelők között, de az EBESZ-nek hála szerte Európában ismertté vált Papcsák Ferenc neve. Ő az, aki feljelentett egy kommentelőt, akinek a neve kiadását a sajtótermék ugyan megtagadta, de akit – ki tudja, hogyan, nyilván a  KGB CIA TEK baráti segítségével – a rendőrség mégiscsak néven nevezve a nyomozás során beidézett.

Nem foglalkoztam a kérdéssel eddig, mert egyedi esetnek tűnt, és indokoltnak tartottam megvárni az eljárás végét. Ki tudja, ha az ügyészség nem is, hátha a független bíróság elolvassa az Alaptörvény IX. cikkét, és elmagyarázza Papcsák úrnak, hogy mit jelent a véleménynyilvánítás szabadsága, és hogy aki nyilvánosság elé áll mint politikai közszereplő, ezért a pénzért kicsit többet köteles tűrni, mint egy mezei polgár.

Az persze kissé riasztó volt, hogy egyből büntető eljárás indult, mert az azért nem tréfa. Rágalmazásért vagy becsületsértésért már elég rendes büntetést lehet kapni. Nem gondolom azonban, hogy tömegével indulnak ezentúl nyomozások, és azt sem, hogy ettől majd a kommentelők jól befogják a szájukat. Nem nagyon lesznek feljelentések, mert rendőrségre-bíróságra járni babrás, meg rajtunk röhög a fél világ, hogy most akkor vagy mi nem vagyunk sasok, vagy a kommentelő nem légy, mely megállapítás egyike sem olyan, amely elnyerné egy politikus tetszését.

Ennél sokkal jobbat találtak ki honatyáink, mert azért az mégis zsenánt, hogy megírják róluk az igazat ilyen csúnyán rágalmazzák a politikusokat a neten, büszkén arra, hogy létezik még Magyarországon a véleménynyilvánítás szabadsága.

Hát akkor ne létezzen, gondolták, és benyújtották az Alaptörvény módosítására a javaslatukat. Ez – az új Ptk. elfogadás előtt álló szabályaival karöltve – megoldja a kérdést. Egyszerűen kimondjuk, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére, függetlenül attól, hogy közszereplőről van-e szó vagy nem. Kommentelj csak szabadon, mondhatsz csúnyákat is: aztán majd fizess. Nem hivatkozhatsz ezentúl arra, hogy ez itt a te szent és szabad véleményed, mert az már nem szent és nem szabad.

A pert majd viszi az ügyvédi iroda, csak szóljatok, ha csenget a kassza. 

2 komment

Címkék: kommentelő véleménynyilvánítás büntető eljárás Papcsák Alaptörvény módosítás

Szolgálati közlemény

2013.02.06. 21:39 Médiajogfigyelő

Örömmel jelentjük Kedves Olvasóinknak, hogy mától új, a réginél áttekinthetőbb és szebb honlapon (www.mediajogfigyelo.hu) tájékozódhatnak a magyar médiajog aktuális fejleményeiről.

A honlap átalakításának három fő oka volt. Az egyik az, hogy a tartalmának teljes ingyenessé tételéhez kapcsolódva szükséges volt a honlap mentesítése a hirdetésektől. A másik, hogy célul tűztük ki: a honlap legyen a szélesebb közönség számára olvasmányosabb, könnyebben kezelhető és egyszerűbben áttekinthető.  A harmadik: meg kellett oldani, hogy egy koncentrált helyről, a honlapról legyenek elérhetőek a Médiajogfigyelő szerteágazó elérési csatornái:  facebook-os oldalunk és blogszolgáltatásunk. Mindez megtörtént: nincsenek már az olvasást zavaró hirdetések, nincs fizetős tartalom (a régi fizetős anyagok egy része az ARCHÍVUM fül alatt elérhető), s a felső menüsorból egy kattintással elérhető facebook-os  és  blog-oldalunk.

Szándékaink szerint címoldalunk dinamizmusát növeli, hogy ezentúl a naponta frissülő MÉDIAHÍREK foglalja el a központi hasábot, továbbá, hogy a felső menüsorban egy-egy felugró buborék jelzi: hová tettünk fel friss anyagot. Újdonság az is, hogy a jobb hasáb alján külön boxban felsoroljuk együttműködő partnereinket (további partnerekre is számítunk), illetve az oldalak alján jelezzük: támogatónk az Open Society Foundations.

A főlap és minden újonnan megnyitott lap jobb oldalán megjelenik állandó tartalmunk: felül a hiteles, egy helyről elérhető, a magyar és nemzetközi médiaszabályozás témáit felölelő MÉDIASZABÁLYOZÁS  blokk, alatta pedig a médiát érintő magyar és nemzetközi DOKUMENTUM-tár. Újdonság, hogy közvetlen elérhetőséget biztosítunk a médiatörvények hatályos angol nyelvű szövegéhez is (Magyar jogforrások angolul.)

Ezentúl a honlap felső menüsorából érhető el a JOGFIGYELÉSEK: külön fül alatt a már elfogadott jogszabályokhoz kapcsolódó magyarázatok,  külön rovatban a javaslatokhoz, tervezetekhez fűzött kommentárjaink és külön az egyéb tartalmakra (például Alkotmánybírósági határozatok) vonatkozó szakértői megjegyzéseink. Az ARCHÍVUM-ba a korábbi ELEMZÉSEK rovat anyagait tettük fel szintén két csoportra osztva.  Az új jogszabályi változásokat illetően a honlap már nem tesz különbséget jogfigyelés és elemzés között  (tulajdonképpen már 2011 óta a JOGFIGYELÉS kategória tartalmazza az elemzéseket is).

Egy helyre, a felső menüsor jobb szélére került az eddig két helyen hozzáférhető KERESÉS funkció: a kis nyíl kattintásával válthatunk a MÉDIAHÍREK-ben történő keresés és a Jogi anyagban történő keresés között.  (Vigyázat: ez utóbbi keresés nem terjed ki a pdf-fájlok tartalmára!)

Minden kedves olvasónknak jó és hasznos böngészést kívánunk! Észrevételeiket a tartalom@mediajogfigyelo.hu e-mailcímen várjuk.

Szólj hozzá!

Címkék: médiahírek új honlap médiaszabályozás Médiajogfigyelő jogfigyelések

Ez kacsa

2013.01.28. 14:18 Médiajogfigyelő

Hogy honnan tudható, hogy az elvileg független Médiatanács döntéseit politikai szereplőként hozza meg?

Hát mert úgy úszik, úgy totyog és – főleg – úgy „hápog”, mint egy politikai szereplő.

A Médiatanács legutóbbi közleményében többek között ezt írta:

"A testület ezért a több mint egyéves megoldáskereső eljárása lezárásaként kénytelen volt tudomásul venni, hogy a Klubrádiót működtető üzleti vállalkozás tulajdonosa folytatólagos szerződésszegő magatartásával felmondottnak tekinti műsorszórási jogosultságát, így a rádió gyöngyösi, kecskeméti és debreceni frekvenciajogosultságát megszüntető döntését határozatba foglalta."

Vagyis hogy a Klubrádió volt az, aki jól felmondta a saját szerződését, ők csak belefoglalták ezt a határozatukba.

Ilyen mondatot csak az ír le, aki 1. érdekelt benne, hogy a Klubrádió elhallgasson, 2. kifejezetten örül neki, ha a rádió elhallgat, 3. végletes szereptévesztésben van.

Egy közpénzekből fenntartott független médiahatóság ugyanis nem lehet érdekelt abban, hogy bármelyik rádió elhallgasson, mert számára közömbös, hogy annak kormánypárti vagy azzal egyet nem értő irányultsága van, és hogy kormánypártiak vagy ellenzékiek hallgatják-e túlnyomórészt.

Azt nem mondanám, hogy nem feladata megmenteni a működő vidéki frekvenciákat, mivel a médiaszolgáltatás sokszínűségének biztosítása számára is kötelező. Azt se mondanám, hogy ne találhatott volna módot azok megmentésére, ha akarja. A Klubrádió ugyanis többek között azért nem tudja fizetni a vidéki frekvenciáinak ellenértékét, mivel a budapesti ideiglenes frekvenciáért járó díját éppen az ideiglenességre tekintettel nem csökkentette a Médiatanács (szemben a versenytársak állandó frekvenciadíjának csökkentésével). Hogy miért ideiglenes és miért fizetős frekvencián sugároz Budapesten a Klubrádió, amikor már évekkel ezelőtt és bírósági ítéletekkel megerősítve elnyert egy ingyenes frekvenciát és várományosa egy állandó frekvenciának is, arról már számtalanszor írtunk (ha jól nézem, éppen tízszer, itt). Az előzményekből jól látható, hogy az elvileg független Médiatanácsnak enyhén szólva nem kedvence a Klubrádió.

Egy közpénzekből fenntartott független médiahatóságnak azonban sem személyes, sem politikai véleménye nem lehet, és ilyen nem is játszhat szerepet a döntésében.

Egy közpénzekből fenntartott független médiahatóság végképp nem gúnyolódhat az ügyfelein akkor sem, ha éppen felmondja a frekvenciajogosultságukat.

Szólj hozzá!

Címkék: pályázat független frekvencia felmondás Klubrádió Médiatanács

Kiskarácsony

2012.12.21. 19:49 Médiajogfigyelő

Ma sokkszerű élményben volt részem. A Médiatanács Médiatudományi Intézete áldott, békés karácsonyt, és sikerekben gazdag új évet kívánt nekem, személy szerint, a privát e-mail címemre küldve a képeslapot. Igazán nem kellett volna, és valóban önzetlen dolog volt tőlük: ha kívánságuk teljesül, és az én új évem sikerekben gazdag lesz, az nem biztos, hogy számukra is felhőtlen örömet jelent.

De nem csak én kaptam karácsonyi üdvözletet, hanem a Klubrádió is. Mint a közleményükből kiderül, a Médiatanács 2012. december 19-én, szerdán délután fél ötkor a Magyar Posta mellőzésével, futár segítségével kézbesített számukra egy határozatot, amely eredménytelennek mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla által korábban jogerősen eredményesnek ítélt 95.3 MHz frekvencia pályázatot.

Akit érdekel, és már bevette a vérnyomáscsökkentőjét, korábbi bejegyzéseinkből (itt, itt és itt) nyomon követheti a követhetetlent, azt a szégyenletes macska-egér játékot, amelyet a médiahatóság űz kiválasztott ügyfelével. Azt hittem, hogy erről a csontról már nem lehet többet lerágni. Persze tévedtem – a csont a régi, de új versenyző látott neki.

Itt és most merőben új szereplővel ismerkedhetünk meg: az ügyészséggel. A Médiatanács ugyanis végképp kifogyott az ötletekből, és végső médiatanácstalanságában segítségül hívott egy másik hatóságot is gigászi küzdelméhez. Ahelyett, hogy az új eljárásban a bíróság iránymutatásának megfelelően elbírálta volna végre a pályázatot (belátom, ez nem volt opció, hiszen akkor a Klubrádiónak kellett volna ítélni a frekvenciát), írásban megkereste az ügyészséget (of all people) némi iránymutatás végett.

Hogy a Médiatanács miket ír, és kinek, azt már régóta nem jegyezzük igazán, merthogy mindenkinek mindenfélét. De hogy az ügyészség miért állt oda osztozni a szégyenben, amikor a leghalványabb hatásköre sincs az ügyben, az számomra rejtély.

Mindenesetre a Fővárosi Főügyészség megtette a szívességet a Médiatanácsnak, és – szóvivője szerint –  megállapította, hogy „a Klubrádió által használt budapesti 95,3 MHz-es frekvenciára az ítélőtábla által megfogalmazott alaki követelményeknek a benyújtott pályázatok egyike sem felelt meg, így a Klubrádió pályázata sem”.

A Médiatanács ezt látván megnyugodott, és karácsonyi ajándékként a bíróság végzésével szembemenve a bíróság által eredményesnek mondott pályázatot eredménytelennek hirdette ki.

Számomra – és feltételezem, hogy tanult jogász kollégáim számára is – nóvum, hogy nem a bíróság, hanem az ügyészség írja (át) az ítéletet, de belátom, magam az ortodox jogi megközelítés talaján állok.

Ezen újabb einstand láttán – gondolom – a Pásztorok örvendeznek, a kisded azonban – ha szabad ezt a metaforát egy csecsemőhöz képest túlkoros rádióra alkalmaznom – csendesen fuldoklik jászolában.

Boldog karácsonyt mindenkinek!

 

Szólj hozzá!

Sztenderdezünk, sztenderdezünk?

2012.12.09. 22:21 Médiajogfigyelő

Mint a híradásokból ismeretes, Kiricsi Karola ismét maradandót alkotott. Levélben fordult az Európa Tanácshoz, naiv kíváncsiságot tettetve, hogy vajon milyen sztenderdre gondoltak, amikor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének, illetve a Médiatanács tagjainak jelölési és kinevezési rendszeréről azt állították, hogy az "nem felel meg az európai sztenderdeknek".

Talán nem mindenki előtt ismeretes, ezért néhány mondatban vázolnám a médiatörvény vonatkozó rendelkezéseit. Az NMHH a korábbi hírközlési hatóság és az ORTT helyébe lépő új médiahatóság összevonásából keletkezett. A Médiatanács az NMHH szerve. Az NMHH elnökét a miniszterelnök nevezi ki egy személyben, pályázat nélkül. A Médiatanács elnökét a Parlament kétharmaddal választja, kilenc évre, de úgy, hogy a posztra egyedüli jelölt csak az NMHH elnöke lehet – magyarul, a miniszterelnök jelöltje biztos befutó. Legalábbis a mai Fidesz-kétharmados parlamentben. Ha esetleg változna a Parlament összetétele, és nem volna kétharmados erő, akkor a Médiatanács elnöke nemhogy leválthatatlan, hanem a 9 év elteltével addig nem szűnik meg a megbízatása, amíg nem sikerül kétharmaddal mást választani helyette. Ebben a helyzetében meg tudja akadályozni azt is, hogy az NMHH elnökének más személyt nevezzenek ki, ugyanis ha egy új miniszterelnök mégis így tesz, de az új elnököt nem választják meg kétharmaddal a Médiatanács elnökének is, akkor az NMHH elnöki tisztségét is elveszíti! A Médiatanács tagjait illetően is az a helyzet, hogy pályázat nélkül jelölhetők, egy kétharmaddal létrehozott bizottság által. 9 évi tagság után ők sem távoznak, mindaddig leválthatatlanok, amíg idővel nem alakul ki kétharmados egyetértés az Országgyűlésben, hogy helyettük újakat válasszanak. A jelenlegi hatalmi viszonyokat kihasználva tehát életük végéig szolgálhatják valamikori megválasztóikat.

Kiricsi levelében nyilván nem tér ki ezekre az apróságokra, miközben buzgón sorolja, hogy hol, melyik európai országban ki és miként nevezi ki a médiahatóság elnökét vagy tagjait.

De talán nem is ez a lényeg, hanem maga a tény, hogy ebben a témában Kiricsi levelet írt az Európai Tanácsnak a Médiatanács nevében.

Egyszerűen és röviden kérdem, mert néhányszor már kérdeztem hosszabban is: mi köze ahhoz a szabályozás tárgyának, a Médiatanácsnak, hogy mit írnak mások a megválasztása körülményeiről? Elmondom kicsit lassabban: nem a tevékenységéről mondtak elmarasztaló véleményt, hanem arról, hogy milyen szabályok alapján miként választják meg a tagjait.

Milyen alapon levelez erről a Médiatanács az Európa Tanáccsal?

Létezik-e vajon olyan európai hatóság, amelyik egy európai szervezetnek magának a hatóságnak a keletkezése körülményeit érintő kritikájára levelet küld szóvivője útján? Hát tehetnek ők arról, hogy mi van róluk leírva a magyar médiatörvényekben? Csak nincs valami közük a szabályozáshoz, hogy így felkapják a vizet a kritikákra?

Ha semmi mással, ezzel a levéllel elárulták, hogy valóban nagyon távol állnak az európai sztenderdektől.

Szólj hozzá!

Mégis, kinek a méltósága?

2012.12.04. 22:36 Médiajogfigyelő

A Magyar Narancs online változatában megjelent cikk arról ad hírt, hogy Szombathely város közgyűlése egy politikai hirdetés miatt azonnali hatállyal felbontotta a szerződést az önkormányzati lapot kiadó céggel. 

Az intézkedésre az okot az MSZP Vas Megyei Szervezete által megrendelt és a lapban megjelent fizetett politikai hirdetés szolgáltatta, amelynek fehér alapon mindössze ennyi volt a szövege: „Orbán és Simicska szétlopják az országot!”

Az önkormányzat hivatkozott a lappal kötött szerződésre, mely a sajtótörvény alapján megtiltotta a lapban az emberi méltóság sérelmét, hivatkozott az Smtv. 4.§-ára, mely a sajtószabadság gyakorlása során a személyhez fűződő jogok megsértését tiltja, de felidézte az Mttv. szabályát is, amely szerint választási időszakon kívül politikai hirdetés csak elrendelt népszavazással kapcsolatban jelentethető meg.

Talán meglepő ez az érzékenység Szombathely város önkormányzata részéről. Nem tapasztaltunk hasonlókat Budapest főváros vonatkozásában a BKV buszokon feltűnő, Bajnai és Gyurcsány volt miniszterelnököket képpel és sértő állítást tartalmazó szöveggel ábrázoló plakátokkal kapcsolatban. Sőt, most hogy így szóba került, mintha éppenséggel az emberi méltóságra oly érzékeny Szombathelyen is jelentek volna meg hasonló plakátok

De nem ez a kérdés, hanem az, hogy helyesen járt-e el az önkormányzat a helyi lappal kapcsolatban. Vajon sérti-e az emberi méltóságot, sért-e személyiségi jogokat a lapban megjelent hirdetés, és ha igen, kinek a méltóságáról van szó, “megsértődhet-e” az önkormányzat más helyett? Nem mellesleg – lehet-e politikai reklámot közzétenni sajtótermékben választási időszakon kívül?

Ami a politikai reklám választási időszakon kívüli tilalmát illeti, nyilvánvaló tévedésben van az önkormányzat. Az Mttv. ilyen tilalmat csak a médiaszolgáltatással szemben alkalmaz. A médiaszolgáltatás a törvény fogalmai szerint csak a rádiózást és televíziózást jelenti, nyomtatott vagy internetes sajtóterméket nem (ezek a médiatartalom-szolgáltatás fogalmába tartoznak).

Azt, hogy mik tartoznak az ún. személyiségi jogok közé,  Magyarországon a Polgári törvénykönyv (Ptk.) határozza meg, kimondva azt is, hogy a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A Ptk. szerint személyhez fűződő jog többek között az emberi méltóság, de pl. a jó hírnévhez való jog is. Ha valakiről azt állítjuk, hogy “szétlopja az országot”, bizony sértheti a jó hírét – feltéve, ha az állítás nem igaz. A valóság bizonyítására azonban csak bíróság előtt kerülhet sor. Nem sérti ugyanakkor az emberi méltóságát, mert az egészen más fogalom. Az Alkotmánybíróság 64/1991 (XII.17.) sz. határozata szerint „Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy van az egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva az ember alany marad és nem válik eszközzé vagy tárggyá. A méltósághoz való jognak ez a felfogása különbözteti meg az embert a jogi személyektől…”

Bármennyire is sértő lehet tehát a hirdetés állítása, az nem sérti a benne említettek emberi méltóságát, sértheti viszont a jó hírnevüket.

Nem mindegy azonban ebből a szempontból az sem, hogy kire vonatkozik az állítás. Közszereplők esetében jóval magasabb az "ingerküszöb" - többet kell eltűrniük, mint egy egyszerű embernek. Politikai tevékenységükkel, közszereplésükkel kapcsolatos mégoly harsány vagy durva kritika (pl. hogy "szétlopják" vagy "tönkretették" az országot) is büntetlenül alkalmazható. Orbán Viktor miniszterelnök közszereplőként tűrni köteles a hirdetésben megjelenteket, ahogyan Bajnai Gordon vagy Gyurcsány Ferenc sem kifogásolhatja eredménnyel bíróság előtt a buszon vagy közterületen feltűnő plakátok állítását.

Kérdés azonban, hogy Simicska Lajos, a KÖZGÉP háttérbe vonuló tényleges tulajdonosa mennyiben számít közszereplőnek (személyéről tudjuk, hogy extrém módon kerüli a nyilvánosságot, politikai pozíciója egyáltalán nincs). Tény viszont, hogy cége, a KÖZGÉP meghatározó szereplő a közpénzekből finanszírozott állami beszerzések területén.

Helyette másnak megsértődni azonban nincs joga. A személyhez fűződő jogok gyakorlását csak az érintett maga határozhatja el, csak ő maga kifogásolhatja a mégoly sértő állításokat. Annak megállapítására, hogy egy állítás séri-e az emberi méltóságát, továbbá hogy az igaz-e vagy sem, illetve hogy közszereplőként azt tűrni köteles-e vagy sem, csak akkor kerülhet sor, ha az érintett  maga fordul bírósághoz.

Amíg tehát a hirdetésben említett személy kezdeményezésére a bíróság nem állapítja meg, hogy megsérült személyiségi joga vagy az emberi méltósága, Szombathely város önkormányzata nincs abban a helyzetben, hogy erre hivatkozva szerződést bontson.

Szombathely város önkormányzatának bizony ehhez nincsen semmi köze.

Szólj hozzá!

Furcsa lebegő érzés

2012.09.28. 14:41 Médiajogfigyelő

A minap megnyugvással vettem tudomásul, hogy van még értelme Magyarországon a „független” jelzőnek a bíróság kifejezés előtt. Történt ugyanis, hogy a Fővárosi Ítélőtábla immár harmadszor meszelte el a Médiatanácsot a Klubrádió 95,3 MHz-es pályázati ügyében.

A Médiatanács határozatának a következő megállapításait semmisítette meg jogerősen a bíróság:

  • „a Pályázati eljárás eredménytelen, tekintettel arra, hogy valamennyi benyújtott pályázati ajánlat alaki szempontból érvénytelen.”
  • „A Médiatanács megállapítja, hogy a Klubrádió Zrt. pályázó pályázati ajánlata alakilag érvénytelen.”

Vegyünk egy kis leckét egyszerű paraszti logikából. Ha a pályázati eljárás nem eredménytelen, akkor a pályázati eljárás eredményes. Ha a Klubrádió pályázata alakilag nem érvénytelen, akkor a Klubrádió pályázata alakilag érvényes. Csak akkor beszélhetünk ugyanis eredményes pályázati eljárásról, ha van legalább egy érvényes pályázat.

Történetesen a többi pályázó nem támadta meg a határozatot, így már valóban csak az egyébként legmagasabb pontszámmal rendelkező Klubrádió maradt versenyben.

A Klubrádió tehát elégedetten hátradőlhet, fanfárok, és várhatja a postást az érvényes frekvenciapályázat nyertesét megállapító határozattal.

Múltkori posztomban éltem a gyanúperrel, hogy a Médiatanács még egy kicsit szívatja trükközik húzza az időt rákészül a végjátékra, hátha addig történik valami.

Arra azonban nem számítottam, hogy alig negyedóra múlva csípőből hülyét csinálnak magukból visszalőnek.

A Médiatanács ugyanis azon melegében kiadott egy közleményt, melyet érdemes szó szerint elolvasni. Ügyelni kell közben rá, hogy lehetőleg ülő helyzetben legyünk, nehogy valami furcsa lebegő érzés vegyen rajtunk erőt.

Ebben a közleményben azt bírták kimondani, hogy ők jobban tudják, mit is gondol a bíróság, hiszen "az elmúlt időszak konzekvens bírósági határozatai" egyértelművé tették, hogy a Klubrádió pályázata alakilag érvénytelen, ezért ebből a konkrét döntésből hiába válik ugyancsak egyértelművé, hogy a Klubrádió pályázata nem érvénytelen alakilag, az a Médiatanács szerint mégiscsak az. Sajnos, a bíróság döntése értelmében maga a pályázati eljárás ugyan eredményes, de mivel a Médiatanács szerint nincs érvényes pályázat (és most hagyjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy maga a pályázati eljárás csak akkor tud eredményes lenni, ha legalább egy érvényes pályázat van), ezért azt „eredménytelenné kell nyilvánítani”.

Az egész közleményben egyetlenegy értelmes szó van, ám az mindent megmagyaráz: KELL.

Nem hivatali packázásról van szó tehát részükről, hanem súlyos megélhetési kényszerről.

Most majdnem megsajnáltam a Médiatanács tagjait. De félretettem részvétemet azokra az időkre, amikor lehetséges, hogy komolyabb bajban lesznek. 

2 komment

Címkék: Klubrádió Médiatanács eredményes pályázati eljárás eredménytelen pályázati eljárás érvényes pályázat érvénytelen pályázat

Eközben a bíróságon

2012.09.26. 15:03 Médiajogfigyelő

Egy korábbi bejegyzésemben igencsak szkeptikusnak bizonyultam a bíróságok józan eszét illetően, amikor azt tételeztem fel, hogy lesz olyan bíró, aki az üres hátlapok aláírását is megköveteli a pályázati anyagban. Ez nem volt szép tőlem, ezért ezennel megkövetem a Fővárosi Ítélőtáblát. Volt bíróként magam is tudhattam volna, hogy ha valamit nem tudunk átugrani, célszerű azt megkerülni.

Az előző rész tartalmából:

A Klubrádió pályázatot nyújtott be a budapesti 95,3 MHz-es frekvenciára. A Médiatanács az Autórádiót hozta ki nyertesnek a nála egy ponttal kevesebbet elérő Klubrádióval szemben. A Klubrádió bírósághoz fordult, sikerrel: a bíróság formai okokból az Autórádiót kizárta a pályázatból, és az ügyet visszaadta a Médiatanácsnak azzal, hogy hirdessen új pályázati nyertest. A Médiatanács ezt követően alaki okokból a Klubrádiót is kizárta a pályázatból, mert annak képviselője nem írta alá az egyoldalasan nyomtatott pályázati anyag lapjainak be nem számozott, üres hátoldalait, holott a pályázati kiírásban az volt, hogy minden oldalt alá kell írni. A Médiatanács ezen végzését a bíróság megsemmisítette, mert jogszabálysértően, nem megfelelő formában hozta meg azt (ugyanis az eljárás ezen szakaszában már csak a pályázati eljárást lezáró döntésben lehet korábbi alaki érvénytelenségre hivatkozva valakit kizárni). A Médiatanács ezt követően meg is hozta az újbóli, immár eljárást lezáró döntését, amelyben ugyanazon okból - miszerint az üres hátoldalak nincsenek aláírva - ismét, most már szép szabályosan kizárta a Klubrádiót, valamint vele együtt az összes többi pályázót is, hiszen senki sem írta alá a hátoldalakat. A túlélésért küzdő Klubrádió persze megtámadta ezt a döntést is.

Lélegzetvisszafojtva vártuk, hogy „van-e olyan bíróság, amelyik elfogadja ezt a baromságot az érvelést, egy mozdulattal megkérdőjelezve a lezajlott és folyamatban lévő pályázati eljárások, magánokiratok, esetenként közokiratok érvényességét, valamint a józan észt” (narcisztikus idézet korábbi posztunkból).

Az élet persze tarkább, mint gondolnánk, és a bíróságok bölcsebbek, mint politikai kurzuslovagok azt elvárnák tőlük.

A bíróság mai végzése hatályon kívül helyezte a Médiatanács döntését, ugyanakkor nem foglalt továbbra sem állást abban a kérdésben, hogy hol húzódik a hülyeség határa kell aláírni a pályázati anyagokat, ha minden oldalon kötelező (valahol egy mértani vénával megáldott vicces kommentelő felhívta rá a figyelmet, hogy a lap éle is oldalnak számít).

A bíróság ma azt mondta ki, hogy amikor a Méditanács először lefolytatta a pályázati eljárást, befogadta és mindvégig alakilag érvényesnek tekintette a Klubrádió pályázatát, ezért a megismételt eljárásban már nem kérdőjelezheti meg azt, ergo nem zárhatja ki a pályázati eljárásból.

A rossz hír az, hogy továbbra is kételyek közt éljük életünket, és komolyan fontolgatjuk a hivatalos papírok élének az aláírását is a feltétlen érvényesség érdekében.

A jó hír az, hogy úgy tűnik, a Klubrádió végre révbe ér. Ezek után tényleg nem nagyon van más lehetősége a Médiatanácsnak, mint győztesként neki ítélni a frekvenciát.

Ne becsüljük alá azonban a Médiatanács kreativitását: nem kizárt, hogy ismét küldenek egy levelet a Klubrádiónak, hogy a médiatörvény szerint van százvalahány napjuk az új eljárás lefolytatására, tessék addig szépen türelemmel várni, hátha azalatt megint kitalálnak valamit. Meg aztán olyant is láttunk már, hogy véletlenül megmódosul a törvény.

Innen üzenem a Médiatanácsnak: nem érdemes. A kár már most is több, mint a haszon.

Szólj hozzá!

Címkék: pályázat Klubrádió Médiatanács alaki érvénytelenség Ítélőtábla frekcencia

Az MTI (is) elbaltázta

2012.09.05. 11:11 Médiajogfigyelő

Értem én, hogy a királyi MTI fotósának nem tetszik, ha a kormány ellen tüntetnek, és a maga szerény eszközeivel ellentüntetésbe kezd, torzszülöttekkel népesítve be a Kossuth teret.

Nem is írnék sokat róla, a kép magáért beszél, gyönyörködjünk benne nagyító segítségével.

Nekem leginkább az első sorban kissé jobbra álló „fekete blúzos hölgy kebléből kinyúló karral” picasso-i megfogalmazása tetszik.

Azért csak  megkérdezném mégis, halkan: nemzeti hírügynökségünknél nem kéne valaki hozzáértőnek (pl. akin van szemüveg) megnézni a képet  kiadás előtt?

Update: az MTI az inkriminált képet a mai napon (szeptember 5-én)  visszavonta. Ennek ellenére a kép ma 19:30-kor a képernyőről készült pillanatfelvétel tanúsága szerint még mindig megtalálható volt a regisztrációval ingyen elérhető honlapjukon.  

17 komment

Címkék: fotó tüntetés torzszülött MTI

MTVA-matematika: 45=90

2012.08.30. 13:15 Médiajogfigyelő

A médiamunkások, de különösen a színészek – főleg, ha szabadon úsznak – a világ leggyámoltalanabb lényei. Habár színház számukra (is) az egész világ, tudják jól, hogy a közértben hiába zengik profi módon artikulált hangon: „Még két krinolint ide, nagysád!”, művészi teljesítményük véget ér a kasszánál: ott bizony forintban kell fizetni.

Aprópénzre váltják hát tehetségüket: a színpad mellett/helyett szinkron, alámondás is szóba jöhet, sőt, vannak idők, mikor csak ebből futja az életre.

Ilyen esetben nagyon is kapósak a magyar média-multi, a teljes közszolgálati médiát működtető Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kínálta szerződéses lehetőségek.

Az MTVA-ban azonban – amely a világon egyedülálló képződmény, mondhatni: fából vaskarika, ugyanis pénzügyi- és vagyonkezelő alap létére törvényi felhatalmazással gazdálkodó szervezetként működik – emberére akad a szegény médiamunkás. Az MTVA valódi, kemény piaci szereplő. Ennek – mint adófizető állampolgárok – akár örülhetnénk is, hiszen közpénzekből gazdálkodik. Lám, alig négy-öt hónap után leállították a napi 5,9 millió forintba kerülő sorozat forgatását is. Tudnak ott vigyázni a pénzre.

Annyira, hogy amikor szegény médiamunkás a kényszervállalkozása útján az áhított szerződésessel aláírás-közelbe kerül, rezignáltan kénytelen tudomásul venni, hogy csak 45 nap után fizet neki az MTVA. Ez is bő 45 nap persze, mert miután a nevét-arcát-hangját adta, meg kell várnia, hogy ezt a teljesítményét igazolják (nincs rá határidő, hogy mennyi idő alatt), aztán lehet csak leadni a számlát. Mondjuk ez másutt is így van, ne is akadékoskodjunk.

Az a klauzula azonban, amelyet a fizetést illetően tartalmaz a az MTVA által alkalmazott szerződés 10.2 pontja, egyenesen vérlázító.

„A Megbízott tudomásul veszi, hogy a fizetési határidő lejártát (esedékességét) követő 45 napi időtartamra nem jogosult késedelemből eredő jogkövetkezmény érvényesítésére. A 45 napot meghaladó fizetési késedelem esetén a Megbízott az esedékességtől számított 46. naptól számított időszakra a jogszabályban meghatározott mértékű késedelmi kamatot érvényesíthet.”

Mi van? Nem elég 45 nap (másfél hónap) arra, hogy a végzett munka ellenértékét, a szellemi termék jogdíját az MTVA kifizesse? És ha nem elég, akkor további 45 nap (újabb másfél hónap) rendelkezésére áll még ahhoz, hogy jogkövetkezmények nélkül fizethessen? Három hónapon át hitelezzen kamatmentesen a médiamunkás a nagyhatalmú Alapnak?

Sőt, a boldogtalan ezalatt a saját pénzéből megelőlegezve fizesse be a meg nem kapott pénz után az áfát, köfát, tufát, mindenféle létező közterhet?

Engedtessék meg egy kis tiszteletteljes demagógia: ha már ennyire ügyel a közpénzekre az MTVA, ugye a saját dolgozói, sőt, a közmédiumok vezetői is csak 90 napos késéssel kapják meg jól megérdemelt juttatásaikat?

Szólj hozzá!

Címkék: szerződés kamatmentes fizetési késedelem MTVA

Unortodox oldalak

2012.08.16. 13:01 Médiajogfigyelő

A Médiatanács mai döntésével ismét kizárta a Klubrádiót a budapesti 95,3 MHz-es frekvenciára kiírt pályázatból. Saját kifejezésével élve: pontot tett az eljárás végére. Szerintem legfeljebb vesszőt, mert a pontot a bíróság teszi ki, amely most már nem bújhat ki az „oldal-e az üres oldal avagy nullázzuk-e le a pályázati eljárásokat és az okirati biztonságot Magyarországon” kérdésének megválaszolása alól.

Mint ismeretes, a Médiatanács már korábban is azért zárta ki alaki okokból a Klubrádiót, mert képviselője nem írta alá az egyoldalasan nyomtatott pályázati anyag lapjainak be nem számozott, üres hátoldalait. A Médiatanács ezen végzését a bíróság megsemmisítette, mert jogszabálysértően, nem megfelelő formában hozta meg azt.

Az ezt követően lefolytatott új eljárásban a hatóság megismételte korábbi érveit, és a korábbival egyező alaki okokból, de most már a médiatörvénynek megfelelő formában meghozott, az eljárást lezáró határozatban zárta ki a Klubrádiót (vele együtt más pályázókat is) a pályázatból.

A Médiatanács szerint ugyanis az a bírósági ítélet, amely korábban az Autórádió pályázatát alakilag érvénytelennek mondta ki, mert nem vagy nem cégszerűen írta alá a pályázat egyes tartalmat is hordozó, teleírt lapjait, egyben azt is jelenti, hogy a tartalmat nem hordozó, teljesen üres hátlapokat - nevezzük őket unortodox oldalaknak - is alá kell írni.

Egy ország jogásztársadalma figyeli lélegzetvisszafojtva, hogy van-e olyan bíróság, amely elfogadja ezt a baromságot az érvelést, egy mozdulattal megkérdőjelezve a lezajlott és folyamatban lévő pályázati eljárások, magánokiratok, esetenként közokiratok érvényességét, valamint a józan észt.

Attól tartok, lesz ilyen bíróság. 

Szólj hozzá!

Címkék: pályázat frekvencia Klubrádió Médiatanács alaki érvénytelenség

Alaki

2012.07.19. 00:45 Médiajogfigyelő

Sokan kísérik érdeklődéssel a Klubrádió harcát a Médiatanáccsal egy állandó frekvenciáért, de érthető módon még a legtájékozottabbak is kapkodják a fejüket a szerdai pengeváltás mentén.

Az előzményekről annyit, hogy a Médiatanács tavaly júliusban hirdette meg a 95.3 MHz-es budapesti frekvenciát, melyen a Klubrádió korábban állandóan, tavaly februártól ideiglenesen sugároz. A hatóság decemberben az Autórádió Kft-t hirdette nyertesnek. A Klubrádió a döntést megtámadta a bíróságon, amely kimondta: az Autórádió pályázata alaki okok miatt érvénytelen, az eredményt megsemmisítette és a hatóságot ebben a körben új eljárásra kötelezte. A pályázaton egyébként a második legtöbb pontot a Klubrádió érte el. A Médiatanács július 5-én három budapesti rádiós frekvenciapályázat valamennyi pályázatát érvénytelenítette alaki okokból, közöttük a Klubrádió pályázatát is, arra hivatkozva, hogy a pályázók nem írták alá az üres hátoldalakat. Ez az "alaki" kérdés túlmutat az adott ügyön: megkérdőjelezheti korábban szabályosnak hitt okmányok érvényességét is akár. Nem csak a közvetlenül érintett várta tehát kíváncsian a bíróság álláspontját.

Ami tény: július 18-án az Ítélőtábla döntést hozott. Tény az is, hogy döntésével hatályon kívül helyezte a Médiatanácsnak azt a határozatát, amely – mivel a pályázó a lapok üres hátoldalát nem írta alá – alakilag érvénytelennek mondta ki a Klubrádió pályázatát a 95.3 MHz-es frekvenciára.

A Klubrádió a Médiatanács határozatának megsemmisítését győzelemnek értékelte.

Mint már megszokhattuk, a Médiatanácsnak sem okozott különösebb gondot, hogy ismét jogszabályellenesnek bizonyult egy döntése: néhány óra késéssel annyira megörült a bírósági végzésnek, hogy az MTI-nek adott nyilatkozatával mindenki számára nyilvánvalóvá tette: ennél jobban akkor sem lehetett volna igaza, ha nem hatályon kívül helyezik, hanem helybenhagyják a határozatát.

Csak gratulálni tudok a bíróságnak, manapság oly ritka, hogy az ellenérdekű felek mindegyike felhőtlenül örülhet a döntésnek.

Sajnos, egyik félnek sem lehet sok oka az örvendezésre.

A Médiatanács számára, bármennyire is próbálja leplezni, bizony, komoly presztizs-veszteség, hogy Klubrádió-ügyben egyetlen határozata sem állja ki a törvényesség próbáját.

A Klubrádió számára pedig a mai győzelem alighanem csak formai. A bíróság ugyanis a lényegi kérdést – tudniillik, hogy az egyoldalasra nyomtatott pályázat lapjainak meg nem számozott hátoldalát alá nem írni alaki hiba-e vagy sem – nem döntötte el. A Médiatanács nyilatkozatát olvasva nem lehet illúziónk a megismételt eljárás eredményét illetően.

Jobb volna mielőbb túlesni ezen az eljárást lezáró határozaton, hogy a bíróság ismét tehesse a dolgát.

Csak nehogy aztán a Médiatanács megint valami hibát ejtsen, mondjuk elfelejtse aláírni a határozat hátoldalát is... 

2 komment

Címkék: Klubrádió Médiatanács alaki érvénytelenség 95.3 MHz Ítélőtábla

Ítélet helyett

2012.07.12. 14:38 Médiajogfigyelő

Ma írtam egy bejegyzést arról, hogy milyen embert próbáló feladat elé állította a bíróságot a törvényhozó a legutóbbi médiatörvény-módosítás "Lex Klubrádió"-nak elnevezett passzusai miatt.

Ezek lehetetlen helyzetbe hozták a bíróságot: úgy kell ítélkeznie egy ügyben, hogy közben a jogi alapul szolgáló törvényt többször is megváltoztatták, legutóbb azokat az átmeneti rendelkezéseket is törölve belőle, amelyek alapján a régi törvény szerint megnyert frekvenciát az új törvény szerinti szerződéssel lehetett volna használni.

Úgy tűnik, a bíróságot nem ejtették fejre: a maga módján kifarolt a zsákutcából, amelybe a törvényhozás juttatta.

Az előbb megérkezett ugyanis a hír: a Fővárosi Ítélőtábla nem hozott az ügyben ítéletet, hanem végzésével az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. 

Végzésében a másodfokú bíróság megalapozottnak találta az elsőfokú bíróság szerződést létrehozó döntését, csak azt kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem helyesen indokolta, hogy miért a Ptk. szerint hozta létre a szerződést a Klubrádió és a Médiatanács között. Szerinte a Polgári törvénykönyv helyett médiatörvényt kellett volna alkalmazni a szerződéskötésre, melynek alapján hatósági szerződés kötésére lehet kötelezni a médiahatóságot.

Frissítés:

Arató Andrással beszéltem telefonon, aki a következőket mondta el:

"Az Ítélőtábla az első fokú bíróságot csak egy nagyon szűk körben utasította új tárgyalásra, abban a körben, hogy az ítélet indokolása nem volt megfelelő.

A végzés szóbeli indokolása szerint a Médiatanácsnak – de már az ORTT-nek is – a szerződéskötési kötelezettsége állt fenn a frekvenciapályázat nyertesével szemben. A bíróság megállapította, hogy a Klubrádió jogszerű kísérletet tett akkor, amikor egy szerződés-tervezet nyújtott be, melyben részletezte, hogy hogyan szüntetné meg a sugárzását a 95,3 MHz-en, és miként kezdené meg az új frekvencián. A Klubrádiónak ez a lépése megfelelt a jogszabályoknak, ezzel kapcsolatban a bíróság azt is kimondta, hogy lehet egyidejűleg két frekvenciára is szerződése valakinek, mert ez nem összeférhetetlen. Ami összeférhetetlen, az az, ha mindkét frekvencián sugároz is. Ezzel a bíróság megerősítette, hogy elfogadható a Klubrádiónak az a kötelezettségvállalása, hogy azt megelőzően szünteti meg jelenlegi frekvenciáján az adást, mielőtt az új frekvencián azt megkezdené. A 45 napos szerződéskötési határidőből való kicsúszás tehát a Médiatanács hibájából, annak érdekkörében történt meg, azért a Klubrádió nem hibáztatható." 

Ha ezen kívül még tartalmaz újdonságot, az írásba foglalt végzés pontos tartalma alapján visszatérek az ügyre.

3 komment

Ítélet előtt

2012.07.12. 10:53 Médiajogfigyelő

Nem túl szerencsés dolog egy még meg sem született ítélet előtt elemezni a helyzetet. Mégis megteszem, mert nem tartom feleslegesnek végiggondolni, hogyan vezette a törvényhozás zsákutcába az igazságszolgáltatást. Hogy sikerül-e onnan kijutni – azt a bíróság ítélete fogja megmutatni, valószínűleg még ma.

Ma hirdet ugyanis jogerős ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a Klubrádió 92.9 MHz-es pályázata ügyében.

Ezt a közműsorszolgáltatói (ingyenes) frekvenciát még ORTT-s pályázaton nyerte el a Klubrádió, ám sem az ORTT, sem annak jogutódaként a Médiatanács nem kötötte meg vele a műsorszolgáltatási szerződést.

A Klubrádió végül bírósághoz fordult, amely 2012. február 28-án kelt első fokú ítéletében létrehozta a műsorszolgáltatási szerződést. Ezt az ítéletet a Médiatanács többek között azzal fellebbezte meg, hogy szerinte a bíróság nem mondta ki, hogy milyen dátummal hozta létre a szerződést. Hivatkozott továbbá arra, hogy a Médiatanácsot nem terheli szerződéskötési kötelezettség, az ORTT pályázati nyertest hirdető határozata nem foglalta magában a szerződés tartalmi elemeit, a Klubrádió már elnyert egy másik frekvenciát is[1], és különben is: időközben hatályát vesztette a régi médiatörvény (Rttv.), és hatályba lépett az új Mttv, amely már nem ismeri a műsorszolgáltatási szerződés fogalmát, annak helyébe a médiaszolgáltatási hatósági szerződés lépett, melyet polgári bíróság nem hozhat létre.

Ez utóbbi érvelés nem tért ki arra, hogy az Mttv. eredetileg gondoskodott arról, hogy a korábbi műsorszolgáltatási szerződéseket miként kellett átalakítani médiaszolgáltatási hatósági szerződéssé, kezelve azt az esetet is, ha a másik szerződő fél nem kezdeményezi a módosítást: ilyenkor a Médiatanácsnak hivatalból kellett lefolytatnia az eljárást.

Így volt ez egészen 2012. július 2-ig. Július 3-án azonban – két nappal azelőtt a dátum előtt, amikorra a másodfokú bíróság kitűzte első tárgyalását – hatályba lépett az a csak „Lex Klubrádió”-nak csúfolt médiatörvény-módosítás, amely egyrészt kimondja, hogy médiaszolgáltatási szerződést csak a Médiatanács köthet (ezt többen úgy értelmezik, hogy a bíróság nem lenne rá jogosult) valamint az a rendelkezés is, amely törli a Mttv-ből a korábbi átmeneti rendelkezéseket.

Mint korábban is említettem, ezek az átmeneti rendelkezések tették lehetővé, hogy a korábban az ORTT által kimondott pályázatnyerés esetén a műsorszolgáltatási szerződést hatósági médiaszolgáltatási szerződéssé alakítsák át, illetve hogy a korábban létrejött közműsorszolgáltatási szerződést közösségi médiaszolgáltatási szerződéssé alakíthassák át. A törvénymódosítás során azzal érvelt az eredeti előterjesztő Szabó Csaba és Menczer Erzsébet, majd L. Simon László (akiből azóta kulturális államtitkár lett), hogy ezek az átalakítások már meg kellett hogy történjenek, hiszen a korábbi törvény 2011-es határidőt írt rájuk elő, tehát tiszta technikai deregulációról van szó.

Azt nem vette senki se figyelembe, hogy nem minden korábbi szerződés ügye zárult le, bíróság előtt még vannak függő ügyek – éppenséggel a Klubrádió ominózus 92.9 MHz-es frekvenciapályázat ügye.

A helyzet tehát az, hogy ha a bíróság mai jogerős ítéletében ismét pozitívan döntene a korábbi meg nem kötött műsorszolgáltatási szerződésről, akkor meg kellene mondania azt is, hogy hogyan lesz ebből az új törvény szerinti médiaszolgáltatási szerződés – hiszen már nincsenek a hatályos médiatörvényben olyan szabályok, amelyek előírják a régi szerződések átalakítását az új törvénynek megfelelő (ingyenes, közösségi, médiaszolgáltatási) szerződésekké.

Szép feladat, de lehetetlen látszik véghezvinni. Kíváncsian várom, hogy sikerül-e kijutni a bíróságnak abból a zsákutcából, ahova a törvényhozás juttatta.



[1] Ezt – vagyis a 95,2 MHz-es frekvenciát a megismételt eljárásban ismét elveszítette a Klubrádió a Médiatanács botrányos döntése következtében, amely a be nem számozott, üres hátlapok cégszerű aláírását is megkövetelte volna az alaki érvényességhez.

Szólj hozzá!

Vennék-e használt autót a Médiatanácstól?

2012.07.06. 18:26 Médiajogfigyelő

A kérdésre a válaszom röviden: nem.

Hosszabban: biztosan nem.

Bővebben kifejtve: nincs az az isten, nem létezik, ki van zárva, nonszensz, lehetetlen, majd ha fagy, holnapután kiskedden, még csak az kéne, hohohógyisne, azt te csak úgy képzeled – amúgy meg elképzelhetetlen.

Aztán aláírnék-e neki cégszerűen egy üres A4-es oldalt?

Lehet találgatni...

Szólj hozzá!

Címkék: oldal üres médiatanács Klubrádió cégszerű aláírás

Levelező tagozat

2012.06.13. 09:17 Médiajogfigyelő

Ez valami egészen új szokás errefelé. Korábban is megénekeltem már, milyen az, ha a törvényi szabályozás tárgya a szabályozás alanyának képzeli magát, és ebbéli minőségében miként tartja feladatának a szabályozás védelmezését.

Újabb szép példája is akadt azonban a hatóság levelezésének.

A napokban történt, hogy Ulrike Lunacek osztrák európai parlamenti képviselő jogorvoslattal élt a bíróság felé egy hatósági döntés ellen, mely „illetékesség hiányában” elutasította panaszát.

Az osztrák politikus az Echo TV február 10-ei Korrektúra című műsorában elhangzott kijelentések miatt fordult a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsához. A kérelemben idézett szövegrészlet szerint Bayer Zsolt újságíró "agyament, ótvar, hazug idiótának" nevezte Ulrike Lunaceket a Békemenetről az Európai Parlamentben tett kijelentései miatt.

A képviselő az MTI-hez is eljuttatta a hatósági döntést és a jogorvoslati kérelmet, így lett ebből hír. Az MTI közleménye tartalmazza a képviselő érveit, majd korrekt módon a hatóság indokait is közli.

Azt gondolnánk, hogy az érdeklődő közönségnek ennyi elég, elégedetten hátradőlve várja, hogy mit dönt a bíróság. A téteket megtették, ki a pirosra, ki a feketére – rien ne va plus.

A Médiatanács azonban nem így gondolta. Ahelyett, hogy azt mondta volna: kérem szépen, mi meghoztuk a határozatunkat, az ügyfél jogorvoslattal élt, innentől a bíróság dönt, további téteket halmozott az asztalra. Közleményt adott ki, melyben burkoltan hazugnak nevezi Ulrike Lunaceket.

"A médiatanács határozottan visszautasítja Ulrike Lunacek európai parlamenti képviselő kijelentését, amely szerint a hatóság jogsértést követett volna el azzal, hogy nem indokolta érdemben döntését. A képviselőasszony állításával szemben az igazság az, hogy a médiatanács minden eljárási és egyéb kötelezettségének eleget tett" - tudatta a hatóság az MTI-vel. 

Mi jöhet még? Lunacek válasza, melyben visszautasítja, hogy hazugnak nevezték, a Médiatanács újabb közleménye, melyben cáfolja Lunaceket…

Mégis, hol szerepel a Médiatanács munkaköri leírásában, hogy folyamatban lévő bírósági ügyben nyílt levélváltásba bonyolódjon az ügyfeleivel?

A mai nap híre az is, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium levelet írt, amelyben átvette az Economist szerkesztését, sőt, a „helyes” cikkek megírásának feladatát is.

Itt már mindenki levelező tagozaton végzett?[1]



[1] Itt kérek elnézést azoktól, akik levelező úton végezték tanulmányaikat. Nem arra gondoltam, hogy ez a módszer ne lenne azonos értékű a nappali tagozatéval, csupán nem tudtam ellenállni a kísértésnek, hogy ezt a szóviccet elsüssem. 

Szólj hozzá!

Címkék: bíróság Médiatanács Lunacek Bayer

Mindent megfontoltak?

2012.06.03. 23:26 Médiajogfigyelő

Áder János köztársasági elnöki ténykedését mindjárt nagy dobással kezdte. A médiatörvény-módosító törvényt dobta, vissza a feladónak.

Magam gyakorló médiajogászként hosszasan tanulmányoztam a visszadobás indokát, de mindössze arra jutottam, hogy
  1.  az csak egy árva bekezdést érint,
  2. a köztársasági elnök semmiképpen nem akarja megmondani, mi baja van vele, ezért a képviselőkre bízza, találgassanak, hogy a Házszabály 107.§ (1) bekezdés a) pontjának melyik fordulata igaz a bekezdést beiktató zárószavazás előtti módosító javaslatra:
a)      nem megfelelő időpontban nyújtották be, és/vagy
b)      nem korábban megszavazott rendelkezéshez kapcsolódóan nyújtották be, és/vagy
c)       az a baj, hogy a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az
ca) Alaptörvénnyel
cb) törvénnyel
cd) a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével
ce) a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével (mindegyik esetben: vajon melyik rendelkezésével?), és/vagy
d)      az egységes javaslat nem felel meg
da) a jogszabályszerkesztés, és/vagy
db) a nyelvhelyesség követelményének.
Le a kalappal blogger-kollégám, a Hírcsárda előtt. Majdnem tökéletes megfejtéssel szolgált a minap a visszadobás indokára nézve.
De nem volt egészen pontos. Ezért most elárulom, hogy miért dobta vissza a köztársasági elnök megfontolásra a terjedelmes módosítás fent említett egyetlen árva bekezdését. A megfejtés a Kormány zárószavazás előtti módosító javaslatából derül ki, amely a köztársasági elnök levelére tekintettel helyre tenné a rakoncátlan bekezdést.
A Kormány – nyilván hosszas és elmélyült megfontolás után – a következők szerint módosítaná a médiatörvény-módosító törvényt:
  1. a köztársasági elnök által visszadobott 29.§ (18) bekezdésből ezentúl 29.§ (17) bekezdés lesz,
  2. a bekezdés szövege is módosul persze: a "kritériumoknak való megfelelés céljából" kifejezés helyébe a "kritériumoknak való megfelelés megállapítása érdekében" kifejezés kerül.
Már megérte az egész cécót.
Miért van az, hogy bennem mégis felütötte fejét a gyanakvás: nem csak l’art pour l’art ugratja velünk a Kuncze-féle dupla axelt a Kormány képviseletében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.
A következtetés annyira csúnya, hogy itt és most nyomban el is határolódok magamtól.
Az Alaptörvény 6. cikk (9) bekezdése ugyanis azt mondja ki, hogy ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés módosítja, az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata a továbbiakban kizárólag a módosított rendelkezések tekintetében vagy arra hivatkozással kérhető, hogy a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek.
Magyarul ez azt jelenti, hogy ha a kifogásolt rendelkezést módosítják, a köztársasági elnök nem csak a kifogásolt rész, hanem az egész törvény vonatkozásában sem fordulhat többé érdemben előzetesen az Alkotmánybírósághoz a jelenlegi médiatörvény-módosítással szemben.
Ügyes megoldás, bár nem vagyok benne biztos, hogy teljesen IMF-képes… 

Szólj hozzá!

Címkék: áder jános médiatörvény alaptörvény visszaküld megfontolásra