A Médiatanács mai döntésével ismét kizárta a Klubrádiót a budapesti 95,3 MHz-es frekvenciára kiírt pályázatból. Saját kifejezésével élve: pontot tett az eljárás végére. Szerintem legfeljebb vesszőt, mert a pontot a bíróság teszi ki, amely most már nem bújhat ki az „oldal-e az üres oldal avagy nullázzuk-e le a pályázati eljárásokat és az okirati biztonságot Magyarországon” kérdésének megválaszolása alól.
Mint ismeretes, a Médiatanács már korábban is azért zárta ki alaki okokból a Klubrádiót, mert képviselője nem írta alá az egyoldalasan nyomtatott pályázati anyag lapjainak be nem számozott, üres hátoldalait. A Médiatanács ezen végzését a bíróság megsemmisítette, mert jogszabálysértően, nem megfelelő formában hozta meg azt.
Az ezt követően lefolytatott új eljárásban a hatóság megismételte korábbi érveit, és a korábbival egyező alaki okokból, de most már a médiatörvénynek megfelelő formában meghozott, az eljárást lezáró határozatban zárta ki a Klubrádiót (vele együtt más pályázókat is) a pályázatból.
A Médiatanács szerint ugyanis az a bírósági ítélet, amely korábban az Autórádió pályázatát alakilag érvénytelennek mondta ki, mert nem vagy nem cégszerűen írta alá a pályázat egyes tartalmat is hordozó, teleírt lapjait, egyben azt is jelenti, hogy a tartalmat nem hordozó, teljesen üres hátlapokat - nevezzük őket unortodox oldalaknak - is alá kell írni.
Egy ország jogásztársadalma figyeli lélegzetvisszafojtva, hogy van-e olyan bíróság, amely elfogadja ezt a baromságot az érvelést, egy mozdulattal megkérdőjelezve a lezajlott és folyamatban lévő pályázati eljárások, magánokiratok, esetenként közokiratok érvényességét, valamint a józan észt.
Attól tartok, lesz ilyen bíróság.
