A legkiválóbb elmék és a legrutinosabb újságírók is képesek üres tekintettel visszanézni ránk, ha megkérdezzük tőlük, milyen Klubrádió-ügyben hirdet ítéletet március 5-én a bíróság. Valamennyien belefásultunk már a Médiatanács szívatásaiba a procedúrákba, az is rémlik, hogy mintha két peres frekvencia-ügy is lett volna, talán kabátot is loptak, mittudomén...
Itt és most szeretném röviden és közérthetően vázolni a budapesti 95,3 MHz-es frekvencia gyászos történetének kronológiáját, pontokba szedve. Ha esetleg mégsem lesz rövid és/vagy közérthető, nem biztos, hogy az én hibám...
Mi is történt hát?
A Klubrádió 2011 júliusában pályázatot nyújtott be a budapesti 95,3 MHz-es rádiós frekvenciára, melyen korábban állandó jelleggel, 2011 februárjától 60 napos ideiglenes szerződésekkel sugároz.
1. Médiatanácsi határozat 1. (2011. december 20.)
A pályázati eljárásban a Médiatanács az Autórádió Műsorszolgáltató Kft-t hozta ki nyertesnek a nála egy ponttal kevesebbet elérő Klubrádióval szemben. A határozat indokolását 2012. februárjában a Médiatanács módosította.
2. Bírósági határozat 1. (2012. március 14.)
A Klubrádió a Médiatanács határozatai ellen bírósághoz fordult, sikerrel: a bíróság formai okokból az ügyet visszaadta a Médiatanácsnak azzal, hogy hirdessen új pályázati nyertest. A pályázati kiírásban ugyanis az szerepelt, hogy “minden oldalt” alá kell írni, a nyertes Autórádió pályázatában viszont voltak olyan érdemi információt hordozó oldalak, amelyeket nem írt alá a pályázó, és az aláírások sem voltak cégszerűek.
3. Médiatanácsi határozat 2. (2012. július 5.)
A Médiatanács az új eljárásban nem hirdetett nyertest, hanem alaki okokból nemcsak az Autórádiót, hanem valamennyi pályázót, köztük a Klubrádiót is kizárta a pályázatból, mert annak képviselője a számozott oldalakat ugyan cégszerűen aláírta, de nem írta alá az egyoldalasan nyomtatott pályázati anyag lapjainak be nem számozott, üres hátoldalait.
4. Bírósági határozat 2. (2012. július 18.)
Újabb jogorvoslati eljárásban a Médiatanács ezen végzését a bíróság eljárási okokból megsemmisítette, mert jogszabálysértően, nem megfelelő formában hozta meg azt (ugyanis az eljárás ezen szakaszában már csak a pályázati eljárást lezáró döntésben lehet korábbi alaki érvénytelenségre hivatkozva valakit kizárni).
5. Médiatanácsi döntés 3. (2012. augusztus)
A Médiatanács ezt követően meg is hozta az újbóli, immár eljárást lezáró döntését, amelyben ugyanazon okból - miszerint az üres hátoldalak nincsenek aláírva - ismét, most már szép szabályos eljárásban kizárta a Klubrádiót, valamint vele együtt az összes többi pályázót is, hiszen senki sem írta alá a hátoldalakat. A Klubrádió persze megtámadta ezt a döntést is.
6. Bírósági határozat 3. (2012. szeptember 26.)
A bíróság végzése hatályon kívül helyezte a Médiatanács döntését, ugyanakkor nem foglalt továbbra sem állást abban a kérdésben, hogy hol kell aláírni a pályázati anyagokat. Kimondta viszont, hogy amikor a Méditanács először lefolytatta a pályázati eljárást, befogadta és mindvégig alakilag érvényesnek tekintette a Klubrádió pályázatát, ezért a megismételt eljárásban már nem kérdőjelezheti meg azt, ergo nem zárhatja ki a pályázati eljárásból.
7. Médiatanács ügyészséghez fordul (2012. november - december)
A Médiatanács nem hozott nyomban döntést a pályázat elbírálása ügyében, hanem “iránymutatásért” a Fővárosi Főügyészséghez fordult. A Főügyészség – holott a médiatörvények nem biztosítanak számára szerepet a pályázati eljárásban – válaszolt a Médiatanácsnak. Az ügyészség szerint “a Klubrádió által használt budapesti 95,3 MHz-es frekvenciára az ítélőtábla által megfogalmazott alaki követelményeknek a benyújtott pályázatok egyike sem felelt meg, így a Klubrádió pályázata sem”.
8. Médiatanácsi döntés 4. (2012. december 21.)
A Médiatanács ezt követően a bíróságnak a fenti 6. pontban írt végzésével szembemenve a bíróság által eredményesnek mondott pályázatot eredménytelennek hirdette ki. A Klubrádió ismét bírósághoz fordult a Médiatanács döntése ellen.
9. Várható bírósági határozat 4. (2013. március 5.)
2013. március 5-én várhatóan ítéletet hirdet a bíróság, azaz az ügy érdemében dönt. A dolog pikantériája, hogy ez már nem ugyanaz a bíróság, mint a korábbi. A Fővárosi Ítélőtábla helyett 2013. január 1-től (egy tavalyi médiatörvény-módosítás eredményeként) a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jár el...
Update: Itt olvasható a bíróság ítélete, amellyel ismét hatályon kívül helyezte a Médiatanács döntését, új eljárásra utasítva azt. A további fejleményekről hamarosan beszámolunk.
