Nem túl szerencsés dolog egy még meg sem született ítélet előtt elemezni a helyzetet. Mégis megteszem, mert nem tartom feleslegesnek végiggondolni, hogyan vezette a törvényhozás zsákutcába az igazságszolgáltatást. Hogy sikerül-e onnan kijutni – azt a bíróság ítélete fogja megmutatni, valószínűleg még ma.
Ma hirdet ugyanis jogerős ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a Klubrádió 92.9 MHz-es pályázata ügyében.
Ezt a közműsorszolgáltatói (ingyenes) frekvenciát még ORTT-s pályázaton nyerte el a Klubrádió, ám sem az ORTT, sem annak jogutódaként a Médiatanács nem kötötte meg vele a műsorszolgáltatási szerződést.
A Klubrádió végül bírósághoz fordult, amely 2012. február 28-án kelt első fokú ítéletében létrehozta a műsorszolgáltatási szerződést. Ezt az ítéletet a Médiatanács többek között azzal fellebbezte meg, hogy szerinte a bíróság nem mondta ki, hogy milyen dátummal hozta létre a szerződést. Hivatkozott továbbá arra, hogy a Médiatanácsot nem terheli szerződéskötési kötelezettség, az ORTT pályázati nyertest hirdető határozata nem foglalta magában a szerződés tartalmi elemeit, a Klubrádió már elnyert egy másik frekvenciát is[1], és különben is: időközben hatályát vesztette a régi médiatörvény (Rttv.), és hatályba lépett az új Mttv, amely már nem ismeri a műsorszolgáltatási szerződés fogalmát, annak helyébe a médiaszolgáltatási hatósági szerződés lépett, melyet polgári bíróság nem hozhat létre.
Ez utóbbi érvelés nem tért ki arra, hogy az Mttv. eredetileg gondoskodott arról, hogy a korábbi műsorszolgáltatási szerződéseket miként kellett átalakítani médiaszolgáltatási hatósági szerződéssé, kezelve azt az esetet is, ha a másik szerződő fél nem kezdeményezi a módosítást: ilyenkor a Médiatanácsnak hivatalból kellett lefolytatnia az eljárást.
Így volt ez egészen 2012. július 2-ig. Július 3-án azonban – két nappal azelőtt a dátum előtt, amikorra a másodfokú bíróság kitűzte első tárgyalását – hatályba lépett az a csak „Lex Klubrádió”-nak csúfolt médiatörvény-módosítás, amely egyrészt kimondja, hogy médiaszolgáltatási szerződést csak a Médiatanács köthet (ezt többen úgy értelmezik, hogy a bíróság nem lenne rá jogosult) valamint az a rendelkezés is, amely törli a Mttv-ből a korábbi átmeneti rendelkezéseket.
Mint korábban is említettem, ezek az átmeneti rendelkezések tették lehetővé, hogy a korábban az ORTT által kimondott pályázatnyerés esetén a műsorszolgáltatási szerződést hatósági médiaszolgáltatási szerződéssé alakítsák át, illetve hogy a korábban létrejött közműsorszolgáltatási szerződést közösségi médiaszolgáltatási szerződéssé alakíthassák át. A törvénymódosítás során azzal érvelt az eredeti előterjesztő Szabó Csaba és Menczer Erzsébet, majd L. Simon László (akiből azóta kulturális államtitkár lett), hogy ezek az átalakítások már meg kellett hogy történjenek, hiszen a korábbi törvény 2011-es határidőt írt rájuk elő, tehát tiszta technikai deregulációról van szó.
Azt nem vette senki se figyelembe, hogy nem minden korábbi szerződés ügye zárult le, bíróság előtt még vannak függő ügyek – éppenséggel a Klubrádió ominózus 92.9 MHz-es frekvenciapályázat ügye.
A helyzet tehát az, hogy ha a bíróság mai jogerős ítéletében ismét pozitívan döntene a korábbi meg nem kötött műsorszolgáltatási szerződésről, akkor meg kellene mondania azt is, hogy hogyan lesz ebből az új törvény szerinti médiaszolgáltatási szerződés – hiszen már nincsenek a hatályos médiatörvényben olyan szabályok, amelyek előírják a régi szerződések átalakítását az új törvénynek megfelelő (ingyenes, közösségi, médiaszolgáltatási) szerződésekké.
Szép feladat, de lehetetlen látszik véghezvinni. Kíváncsian várom, hogy sikerül-e kijutni a bíróságnak abból a zsákutcából, ahova a törvényhozás juttatta.
[1] Ezt – vagyis a 95,2 MHz-es frekvenciát a megismételt eljárásban ismét elveszítette a Klubrádió a Médiatanács botrányos döntése következtében, amely a be nem számozott, üres hátlapok cégszerű aláírását is megkövetelte volna az alaki érvényességhez.
