Áder János köztársasági elnöki ténykedését mindjárt nagy dobással kezdte. A médiatörvény-módosító törvényt dobta, vissza a feladónak.
Magam gyakorló médiajogászként hosszasan tanulmányoztam a visszadobás indokát, de mindössze arra jutottam, hogy
- az csak egy árva bekezdést érint,
- a köztársasági elnök semmiképpen nem akarja megmondani, mi baja van vele, ezért a képviselőkre bízza, találgassanak, hogy a Házszabály 107.§ (1) bekezdés a) pontjának melyik fordulata igaz a bekezdést beiktató zárószavazás előtti módosító javaslatra:
a) nem megfelelő időpontban nyújtották be, és/vagy
b) nem korábban megszavazott rendelkezéshez kapcsolódóan nyújtották be, és/vagy
c) az a baj, hogy a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az
ca) Alaptörvénnyel
cb) törvénnyel
cd) a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével
ce) a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével (mindegyik esetben: vajon melyik rendelkezésével?), és/vagy
d) az egységes javaslat nem felel meg
da) a jogszabályszerkesztés, és/vagy
db) a nyelvhelyesség követelményének.
Le a kalappal blogger-kollégám, a Hírcsárda előtt. Majdnem tökéletes megfejtéssel szolgált a minap a visszadobás indokára nézve.
De nem volt egészen pontos. Ezért most elárulom, hogy miért dobta vissza a köztársasági elnök megfontolásra a terjedelmes módosítás fent említett egyetlen árva bekezdését. A megfejtés a Kormány zárószavazás előtti módosító javaslatából derül ki, amely a köztársasági elnök levelére tekintettel helyre tenné a rakoncátlan bekezdést.
A Kormány – nyilván hosszas és elmélyült megfontolás után – a következők szerint módosítaná a médiatörvény-módosító törvényt:
- a köztársasági elnök által visszadobott 29.§ (18) bekezdésből ezentúl 29.§ (17) bekezdés lesz,
- a bekezdés szövege is módosul persze: a "kritériumoknak való megfelelés céljából" kifejezés helyébe a "kritériumoknak való megfelelés megállapítása érdekében" kifejezés kerül.
Már megérte az egész cécót.
Miért van az, hogy bennem mégis felütötte fejét a gyanakvás: nem csak l’art pour l’art ugratja velünk a Kuncze-féle dupla axelt a Kormány képviseletében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.
A következtetés annyira csúnya, hogy itt és most nyomban el is határolódok magamtól.
Az Alaptörvény 6. cikk (9) bekezdése ugyanis azt mondja ki, hogy ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés módosítja, az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata a továbbiakban kizárólag a módosított rendelkezések tekintetében vagy arra hivatkozással kérhető, hogy a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek.
Magyarul ez azt jelenti, hogy ha a kifogásolt rendelkezést módosítják, a köztársasági elnök nem csak a kifogásolt rész, hanem az egész törvény vonatkozásában sem fordulhat többé érdemben előzetesen az Alkotmánybírósághoz a jelenlegi médiatörvény-módosítással szemben.
Ügyes megoldás, bár nem vagyok benne biztos, hogy teljesen IMF-képes…
